|
==Munkássága==
Fábián Gáspár (1885-1953) ahhozAhhoz a nemzedékhez tartozott, amelyből a ma¬gyarmagyar építészet megújítására törekvő „fiatalok" kikerültekemelkedtek ki. Fábián Gáspár azonban nem csatlakozott a Kós Károly köré csopor¬tosulócsoportosuló újítókhoz, hanem pályafutását műegyetemi tanárainak, Hauszmann Alajosnak, és főként Nagy Virgilnek útmutatásai nyomán a történeti stílusok ápolásával kezdte meg. E felfogása mellett mindvégig következetesen kitartott. Azok közé tartozott, akik a neobarokk és a neoromán középületeket és templomokat nem az épít¬tetőépíttető kedvéért, anyagi megélhetés okából öltöztették történeti köntösbe, ha¬nemhanem őszinte meggyőződésből.
Középület-építő tevékenységének legjelentősebb alkotása a [[Szent Margit Le¬ánygimnáziumLeánygimnázium (később: Kaffka Margit Gimnázium) a budapesti Villányi úton (1929-1930). Az alagsor felett négy szintű magas épület a két szélén előre¬lé¬pőelőrelépő tömbökkel erősen tagolt. A kompozíciónak további hangsúlyt ad az ötten¬gelyesöttengelyes bejárati rizalit, melyet elszélesedő oromzat zár le. Mögötte jelenik meg az épület középpontját koronázó, oszlopos, kör alapú és kupolával fedett tetőfelépítmény. Ugyancsak erősen tagoltak az oldal- és a hátsó homlok¬za¬tok. Az épület vezérszintjén, a két szélső rizalitban helyezkedik el a kápolna és aA díszterem, mindegyik a neobarokk téralkotás jellemző példája: a térará¬nyoktérarányok a középület tartószerkezeti rendszeréhez igazodnak, a fal- és mennye¬zet¬felületetmennyezetfelületet borító díszítések, valamint a boltozatok és az ablakzáradékok a történeti kort idézik. A korszerü födémszerkezeti lehe¬tőségek és a történeti formák különbözősége az internátusi ebédlő boltöveinek alakjánál ékesszóló¬an ütköznek: a lapos ív rabicburkolatra vagy vasbeton szerkezetre utal. A neobarokk formákat városképi¬leg hatékonyan jeleníti meg Fábián Gáspár a soproni apácák kereskedelmi iskolájánál (ma Felsőfokú Óvónőképző Intézet, Ferenczi János utca). Az alagsor felett háromszintes épülettömb déli hom¬lok¬zata a hazai neobarokk egyik legarányosabb alkotása. Kár, hogy az utcai fő¬homlokzat torzó maradt, és az épületnek csak a déli része valósult meg (1928). Fábián Gáspár további jelentős egyházi megrendelések¬hez is jutott. Így ő tervezte a székesfehérvári belvárosban álló egykori zárdaiskolát, ahol az egymáshoz tompa szögben álló épületszárnyak találkozásánál, a forgal¬mas utcasarok tehermentesítésére, térho¬morlatot vájt a bejárat részére. Ez a felette levő attikával együtt díszes neobarokk architektúrát képez: az attika¬falak az oldalszárnyak tetőszékének záró oromfalát alkotják. Egyszerűbb neobarokk építészeti megjelenést tükröz a székesfehérvári zárdaépület. Két¬szintes neobarokk épület a ceglédi zárda is. Buda¬pesten az Istenhegyi úton épült a fiúnevelő intézet a lejtős terepből erőteljesen kiemelkedő többszintes neo¬barokk tömbje. A székesfehérvári leánygimnázium épülete hegyes szögű, utcákkal határolt telekre épült. A monumentális neobarokk architektúra mö¬gött, a keskeny utca bevezetéséhez kis teresedést sikerült Fábián Gáspár¬nak kiképeznie azáltal, hogy az épületet, szellemes alaprajzi megoldással, a bejárat és a lépcsőház mellett egymenetesre karcsúsította.
Fábián Gáspár a [[soproni ''apácák kereskedelmi iskolájánál (ma Felsőfokú Óvónőképző Intézet, Ferenczi János utca)''. Az alagsor felett háromszintes épülettömb déli homlokzata a hazai neobarokk egyik legarányosabb alkotása. Kár, hogy az utcai főhomlokzat torzó maradt, és az épületnek csak a déli része valósult meg (1928).
Fábián Gáspár életművében több olyan templommal is találkozunk, melyek középkori formákat idéznek: a balatonfüredi, kőből épült, kéttornyú templom, a pécsi Pius-templom (tervpályázat: 1916), a badacsonytomaji plébániatemp¬lom, majd három fővárosi templom (az Üllői úton -1929 -, az egykori Haller téren és a Szondy utcában 1931) neoromán formakincs felhasználásával épültek. Neoromán stílusban tervezte a pécsi Szent Mór Kollégiumot (1928) is. Egységes, nyugodt tetőzet alatt, jól tagolt homlokzatán három rizalittal és íves ablakaival tűnik ki: a magasföldszintig terjedő lábazat és a rizalitok kő¬bur¬kolattal épültek. Egyházművészeti tevékenységének legjelentősebb alkotása a tervpályázat nyomán épült székesfehérvári neoklasszicista Pro¬hászka-emléktemplom (1928-1933), melynek hatal¬mas centrális terét a vá¬rosképben is hangsúlyos laternás gömbkupola fedi. A templombelsőben, a monumentális kazettás boltozat alatt a lizénákkal tagolt falfelületet négy ol¬dalt a bejáró, a szentély, illetve az oldalkápolnák szakítják meg. A kompozí¬ció szerves részét képező torony és a templom oldalszárnyai nem épültek meg, így az alkotás a tervező elképzeléséhez képest torzó maradt. ▼
Fábián Gáspár további jelentős egyházi megrendelésekhez is jutott. Így ő tervezte a ''székesfehérvári belvárosi egykori zárdaiskolát'', ahol az egymáshoz tompa szögben álló épületszárnyak találkozásánál, a forgalmas utcasarok tehermentesítésére, térhomorlatot vájt a bejáratnál, amely a felette levő attikával együtt díszes neobarokk architektúrát képez.
Fábián Gáspár profán alkotásai között meg kell említeni a szekszárdi és a nyíregyházi kórházakat, néhány budai villát és a budapest-angyalföldi elme¬gyógyintézetet. Kiválik ezek közül a szekszárdi kórház. A pavilonrendszerű együttes főépülete lejtős terepen két egymás mögé helyezett és nyitott lép¬csős építménnyel összekötött, tiszta alaprajzú és tömegében is tetszetős alkotás. Az alsó épület igazgatási funkciójú. Alagsor feletti kétszintes, jó arányú tömbje zárt. Középrizalit és tetőfelépítmény díszítik. A hátsó a kór¬ház¬tömb, ez sokkal szélesebb, egy szinttel magasabb és jól tagolt. A szekszárdi kórház homlokzatainak részleteiben a történeti formák már nem jelentősek. ▼
Egyszerűbb neobarokk építészeti megjelenést tükröz a székesfehérvári ''zárdaépület''. Kétszintes neobarokk épület a ''ceglédi zárda'' is. Budapesten az ''Istenhegyi úton épült fiúnevelő intézet''. A ''székesfehérvári leánygimnázium'' épülete hegyes szögű, utcákkal határolt telekre épült. A monumentális épület neobarokk.
Fábián Gáspár életművét ezenkívül sok tervpályázat és további kisebb alko¬tások egészítik ki. Csak templomépítéseinek száma meghaladja a százat. Ő volt az 1920-as évek egyik legjobban foglalkoztatott, és ennek megfelelően a kormányzat és az egyház építőművészeti szándékait munkáiban is híven tükröző építésze. Alkotásai ezen túlmenően az építészettörténet számára azért is említésre érdemesek, mert híven tükrözik egy tehetséges építésznek anakronizmusba torkolló szándékát, hogy fenntartson egy olyan irányzatot, melyet ellentmondásai és retrográd szellemisége miatt mind többen hagytak el. ▼
▲Fábián Gáspár életművében több olyan templommal is találkozunk, melyek középkori formákat idéznek: ''a balatonfüredi, kőből épült, kéttornyú templom '', a ''pécsi Pius-templom '' (tervpályázat: 1916), a ''badacsonytomaji plébániatemp¬lomplébániatemplom'', majd három fővárosi templom (az ''Üllői úton -1929 -, az egykori Haller téren és a Szondy utcában 1931) '' neoromán formakincs felhasználásával épültek. Neoromán stílusban tervezte a ''pécsi Szent Mór Kollégiumot (1928) '' is. Egységes, nyugodt tetőzet alatt, jól tagolt homlokzatán három rizalittal és íves ablakaival tűnik ki[[Székesfehérvár: a magasföldszintig terjedő lábazat és a rizalitok kő¬bur¬kolattal épültek. Egyházművészeti tevékenységének legjelentősebb alkotása a tervpályázat nyomán épült székesfehérvári neoklasszicista Pro¬hászka''Prohászka-emléktemplom (1928-1933) '', melynek hatal¬mashatalmas centrális terét a vá¬rosképbenvárosképben is hangsúlyos laternás gömbkupola fedi. A templombelsőben, a monumentális kazettás boltozat alatt a lizénákkal tagolt falfelületet négy ol¬dalt a bejáró, a szentély, illetve az oldalkápolnák szakítják meg. A kompozí¬ciókompozíció szerves részét képező torony és a templom oldalszárnyai nem épültek meg . , így az alkotás a tervező elképzeléséhez képest torzó maradt.
▲Fábián Gáspár profán alkotásai közöttközé meg kell említenitartoznak a ''szekszárdi és a nyíregyházi kórházakatkórházak'', néhány budai villátvilla és a ''budapest-angyalföldi elme¬gyógyintézetetelmegyógyintézetet''. Kiválik ezek közül a szekszárdi kórház. A pavilonrendszerű együttes főépülete lejtős terepen két egymás mögé helyezett és nyitott lép¬csőslépcsős építménnyel összekötött, tiszta alaprajzú és tömegében is tetszetős alkotás . Az alsó épület igazgatási funkciójú. Alagsor feletti kétszintes, jó arányú tömbje zárt. Középrizalit és tetőfelépítmény díszítik. A hátsó a kór¬ház¬tömb, ez sokkal szélesebb, egy szinttel magasabb és jól tagolt. A szekszárdi kórház homlokzatainak részleteiben a történeti formák már nem jelentősek.
▲Fábián Gáspár életművét ezenkívül sok tervpályázat és további kisebb alko¬tásokalkotások egészítik ki. Csak templomépítéseinek száma meghaladja a százat. Ő volt az 1920-as évek egyik legjobban foglalkoztatott, és ennek megfelelően a kormányzat és az egyház építőművészeti szándékait munkáiban is híven tükröző építészeépítész. Alkotásai ezen túlmenően az építészettörténet számára azért is említésre érdemesek, mert híven tükrözik egy tehetséges építésznek anakronizmusba torkolló szándékát , hogy fenntartson egy olyan irányzatot, melyet ellentmondásai és retrográd szellemisége miatt mind többen hagytak el.
== Szakirodalmi művei ==
|
