„Császár Ákos” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a helyesírás |
szócikk jelentős bővítése a megadott források alapján |
||
1. sor:
'''Császár Ákos''' ([[Budapest]], [[1924]]. [[február 26.]]) [[Kossuth-díj]]as magyar matematikus, egyetemi tanár, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] rendes tagja. Kutatási területe a [[valós függvénytan]] és az általános [[topológia]]. Nevéhez fűződik a [[Császár-féle test]] megalkotása. A „big five”-nak nevezett öt matematikus egyike. 1980 és 1990 között a [[Bolyai János Matematikai Társulat]] elnöke. Nagybátyja [[Császár Elemér (irodalomtörténész)|Császár Elemér]] (1874–1940) irodalomtörténész, akadémikus. Felesége [[Cseley Klára]] matematikus.
== Életpályája ==▼
[[Valós függvénytan]]nal és általános [[topológia|topológiával]] foglalkozik. Nevezetes konstrukciója a [[Császár-féle test]]. ▼
1942-ben érettségizett, majd beiratkozott a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Tudományegyetem]] matematika–fizika szakára, ahol 1947-ben szerzett középiskolai tanári diplomát. Ennek megszerzése után a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Budapesti Műszaki Egyetemen]] (BME) kapott tanársegédi, majd beosztott tanári állást. 1950–1951-ben volt egyeteme, amelyet addigra felvette az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] (ELTE) nevet, analízis I. tanszékén volt adjunktus. 1951–1952-ben a BME, majd 1952-től ismét az ELTE docenseként oktatott. Ekkor vette át az analízis tanszék vezetését is. 1957-ben megkapta [[beosztás (felsőoktatás)|egyetemi tanári]] kinevezést. A tanszéket hároméves megszakítással (1983–1986) harmincöt éven keresztül, 1992-ig vezette. 1994-ben nyugdíjba vonult, majd 1996-ben [[professor emeritus]]i címet kapott. 1955-től az [[MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet|MTA Matematikai Kutatóintézet]] munkatársa, majd 1970-től főmunkatársa volt. 1972 és 1991 között a topológiai osztály vezetője volt.
▲==Életpályája==
1952-ben védte meg a matematikai tudományok kandidátusi, 1954-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Matematikai Bizottságának lett tagja. 1970-ben a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező, 1979-ben rendes tagjává választották meg. 1973 és 1976 között az MTA Matematikai és Fizikai Osztályának elnöke volt. Ezt a pozíciót 1990 és 1993 között, majd a Fizikai Osztály kiválása után 1999-ig töltötte be. Ilyen minőségében az MTA elnökségében is részt vett. 1980 és 1985 között a Köznevelési Elnöki Bizottságot vezette. 1997-ben a Közép-európai Tudományos és Művészeti Akadémia, később a Szent István Akadémia is felvette tagjai sorába.
==Akadémiai karrierje==▼
Jelentős a tudományos életben betöltött szerepe is: 1966-ban a [[Bolyai János Matematikai Társulat]] főtitkárává választották, ezt a tisztségét tizennégy évig töltötte be, ekkor vette át a tudományos társaság elnöki tisztségét. 1990-ben a társulat tiszteletbeli elnökévé választották. Emellett 1971 és 1992 között a Nemzetközi Banach Központ tulajdonosa tudományos tanácsának tagja, közben 1974 és 1977 között elnöke volt. 1975-ben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat által alapított József Attila Szabadegyetem tanácsának elnöke volt. 1958-tól az ''Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis Sectio Mathematica'', valamint 1976 és 1990 között a ''Matematikai Lapok'', később a ''Magyar Tudomány'' című tudományos szakfolyóiratok szerkesztőbizottságának tagja.
== Munkássága ==
* [[Akadémiai Díj]] (1962)▼
* [[Kossuth-díj]] (1963)▼
* [[MTESZ-díj]] (1981)▼
* [[Bolzano-aranyérem]] (1981)▼
* [[Szele Tibor Emlékérem]] (1983)▼
* [[Bugát Pál-emlékérem]] (1992)▼
* [[ELTE-emlékérem]] (1992)▼
* [[Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje]] (1994)▼
* [[Arany János Közalapítvány Nagydíja]] (1999)▼
▲Fő kutatási területei a [[
* ''Fondements de la topologie générale'', 1960.▼
* ''Bevezetés az Általános Topológiába'', 1970. ▼
* ''General Topology'', 1978. ▼
* ''Valós Analízis'', I,II, 1983.▼
A valós függvénytan területén az egy vagy többváltozós [[függvény]]ek szerkezetével foglalkozik. Topológiai kutatásai elsősorban a topologikus szerkezetek, struktúrák elméletével foglalkozott, ezen belül a [[szimultán kiterjesztés]]ek vizsgálatának elméletével. Bevezette az úgynevezett [[intern függvény]] fogalmát, valamint kidolgozta az új általános tér (azaz a szintropogén terek) elméletét. Az általa konstruált, úgynevezett Császár-féle test, amely egy nemkonvex [[poliéder]] [[Test (geometria)|geometriai test]], amelyet tizennégy [[háromszög]] határol. [[Átló]]i nincsenek és minden pár csúcs egy élben érintkezik egymással. A [[tetraéder]]en és a Császár-féle testen kívül nem ismeretes átló nélküli poliéder. [[Aczél János]]sal, [[Fuchs László]]val, [[Gál István]]nal és [[Horváth János (matematikus)|Horváth Jánossal]] együtt a matematika „nagy ötösének” (big five) nevezik.
* [http://www.jgytf.u-szeged.hu/tanszek/matematika/polieder/toroid/Csaszar/index.html A Császár-féle test] a szegedi egyetem honlapján.▼
== Díjai, elismerései ==
http://www.georgehart.com/virtual-polyhedra/toroidal.html▼
*Az ELTE díszdoktora
== Főbb publikációi ==
*''Analízis II–III.'' (1960)
*''Szintopogén csoportok'' (1970)
*''Kvázi uniform terek bővítése'' (1979)
*''Extensions of Quasi-Uniformities'' (1981)
*''Simultaneous Extensions of Screens'' (1989)
*''Iliadis Absolutes for Arbitrary Spaces'' (1991)
*''General Absolutes of Topological Spaces'' (1991)
*''D-Completions of Pervin-Type Quasi-Uniformities'' (1993)
*''Simultaneous Extensions of Cauchy Structures'' (1994)
*''On a Problem of Simultaneous Quasi-Uniform Extension'' (1999)
== Források ==
*{{MTA1825-2002|1|217–218}}
*MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 204. old., {{ISSN|1787-288X}}
*[http://www.mta.hu/index.php?id=421&TID=115 Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia oldalán]
== További irodalom ==
▲*
▲*[http://www.georgehart.com/virtual-polyhedra/toroidal.html George Hart honlapja, ahol a Császár-féle test is szóba kerül]
{{DEFAULTSORT:C~saszar Akos}}
| |||