„Szocializáció” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő módosítása: sk:Socializácia (sociológia) |
a Bot: következő hozzáadása: az:Sosializasiya; kozmetikai változtatások |
||
2. sor:
A meghatározásban szereplő interakció a személyek egymás felé irányuló, és egymás [[viselkedés]]e által vezérelt aktivitása, amelyet rendszerint a résztvevők tárgyi tevékenysége közvetít, magában foglalja az emberi együttműködés minden lehetséges változatát, így a kooperációt, versengést és [[kommunikáció]]t is.
== A szociális tanulás ==
Minden olyan tanulást, amely révén bekövetkező viselkedésváltozás társas kölcsönhatások, szociális interakciók következtében alakul ki szociális tanulásnak nevezünk. A szociális tanulás a szocializáció folyamatában értelmezhető. Brim meghatározása szerint az a folyamat, amely által az egyének olyan tudásra, képességekre és állapotokra tesznek szert, amely alkalmassá teszi őket arra, hogy különböző csoportoknak és a társadalomnak többé-kevésbé hasznos tagjaivá váljanak. A szocializációt tehát felfoghatjuk úgy is, mint a személyiség fejlődésének társadalmi vetületét.
A szociális tanulás formái
# Utánzás:a szociális tanulás legelemibb formája. Számtalan viselkedésformát utánzással sajátítunk el. Például [[anyanyelv]]ünk elsajátítása is utánzáson alapszik. A fejlődés során a leghamarabb az utánzás jelenik meg. Az utánzás kezdetleges formája a cirkuláris reakció, amikor a csecsemő egy másik személy közvetítésével utánozza saját magát, vagyis csak azt tudja utánozni, amit ő maga már képes végrehajtani. Megkülönböztetünk szándékos és önkéntelen utánzást, valamint késleltetett utánzást. Az utánzásban nagyon fontos szerepet játszik a jutalom és a büntetés. A gyermekek számára az utánzás révén kialakuló beleélés szinte egyedüli eszköze mások megértésének.
# Modellkövetés: az utánzásnál magasabb szintű tanulási folyamat, itt már az utánzott cselekvés mellett az is fontossá válik ki az akit utánzunk. A tanulás tehát modellválasztás alapján megy végbe. A modellválasztás történhet egyszerű szimpátia alapján, szerepirigység, a szociális hatalom jelentette presztízs alapján is. Kísérletekkel igazolták, hogy az agresszív viselkedésformák átvételében is szerepet játszhatnak az agresszív modellek, ha ezek viselkedését pozitív megerősítés követi
# Azonosulás (identifikáció): a pszichoanalízis egyik központi fogalma, Freud nevéhez kötődik. Az azonosulás során a szándékosan vagy spontán választott modelltől átvett viselkedési minták a személyiségbe beépülve annak részévé válnak. Az azonosulás során a hangsúly nem az átvett viselkedésen van, hanem a választott modellel való kapcsolat fenntartásán.
# Belsővé tétel (interiorizáció): a szociális tanulás legmagasabb szintje. Az interioizáció folyamatában már a modell nem játszik fontos szerepet. A viselkedésformák vagy értékek átvétele, azért történik, mert az egybevág az egyén saját értékrendszerével és így annak átvétele magában is jutalomértékű. Az átvett viselkedésforma, érték, vélemény stb. függetlenedik a forrástól, és szervesen beépül a személyiségbe, azaz belsővé válik.
A szociális tanulás formái nem különíthetőek el élesen egymástól. Egymásra épülve, együttesen alakítják és formálják személyiségünket.
17. sor:
cím: Pszichológia elméleti alapok
A szocializáció mechanizmusa a '''szociális tanulás'''. A szociális jelző inkább társast jelent, mint társadalmit. A szociális tanulás minta- vagy modellkövető tanulás.
=== A modell ===
A modell '''viselkedésmintát''' jelent. Modellé olyan személyek válhatnak, akik személyiségtulajdonságai magasabb szinten szervezettek, mint a modellkövetőé, tehát általában idősebbek, tapasztaltabbak és önállóbbak. Azonban nem hanyagolható el a kölcsönös utánzás jelentősége sem.
A modellek lehetnek szimbolikusak is: elképzelt alakok, általában regényhősök vagy akár a fantázia szülöttei. Az audiovizuális [[tömegkommunikáció]]s ezközök a képi megjelenítés révén nagyon hatásosan mutatják be a [[társadalmi]] [[magatartásformák]]at.
31. sor:
Az empátia azt a képességet és pszichológiai folyamatot jelenti, hogy az egyik ember beleéli magát a másik ember érzés- és gondolatvilágába, s megpróbálja megfogalmazni és átvenni annak érzelmi állapotát, késztetéseit, céljait, attitűdjeit. Jelentőssé válik az érzelem mellett a tudatosság eleme. Az empátia azonosulás, ezért serdülőkortól jellemző.
== Szociális szerepek ==
A szociális tanulás során [[szociális]] [[szerep]]eket sajátítunk el. A szerep '''státusoknak''' megfelelő, '''normák''' által szabályozott viselkedés.
A szereptanulás során a modellkövető elsajátítja azokat a viselkedés módokat, amelyek egy-egy szerep megvalósításához szükségesek. Ezeket a viselkedésmódokat '''szerepkészségeknek''' és '''szereptechnikáknak''' nevezzük. A folyamat során belsővé válnak azok a normák is, amelyek a viselkedést szabályozzák. Ennek révén
A szocializáció minden szakaszában a környezeti hatások belsővé válása valósul meg, kialakítva és formálva a személyiség erkölcsi arculatát, autonómiáját.
=== Státus ===
48. sor:
A normák egy része '''nyílt''': egyértelműen megfogalmazott, más részük '''rejtett'''.
Nyílt norma például az udvariasság követelménye, de az kevéssé van rögzítve, hogyan kell udvariasan viselkedni különböző helyzetekben. A nyílt normák intellektuálisan könnyen felfoghatók, esetleg érzelmi elfogadásuk nehéz.
A
A társadalom ugyanis a normák megvalósulását jutalmazó és büntető szankciókkal biztosítja.
55. sor:
* Szerepek közötti konfliktus: Egyszerre két vagy több státusunk válik aktívvá, például anya- tanárnő szerep.
* Szerepen belüli konfliktusok:
** Összeegyeztethetetlen elvárások ugyanannak a szereppartnernek a részéről. Például ha a szülő a serdülő gyermektől következetlenül kisgyermeki engedelmességet és felnőttes önállóságot kíván meg.
** Összeegyeztethetetlen elvárások a különböző szereppartnernek a részéről. Például a középvezetői szerep, ahol a beosztottak elvárásai mint vezetőre vonatkoznak, a feletteseké pedig mint beosztottra.
* Személy-szerep konfliktusok: A személynek valamely értékét, hitét, belső meggyőződését kell feláldoznia
=== A szereptanulás ===
A szerepviselkedés interakcióban valósul meg, két vagy több, de kis számú személy közötti viselkedésre vonatkozik, tehát [[interperszonális]]. A szereptanulás során megtanuljuk, hogy a velünk azonos pozíciót betöltő személyekhez hasonló módon viselkedjünk, érezzünk, és lássuk a világot. Mivel meg kell tanulnunk hogy a szerep megvalósítása folyamán hogyan biztosítsuk a más emberekkel való eredményes interakciót, a szereppartnerek szerepét is meg kell ismernünk.
== Források ==
# Váriné Szilágyi Ibolya: A szocializáció In: Szociálpszichológiai kutatások Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Bp. 1976.
#
# Csepeli György: Bevezetés a szociálpszichológiába, Tankönyvkiadó, Bp. 1986.
71. sor:
[[en:Socialization]]
[[az:Sosializasiya]]
[[bn:সামাজিকীকরণ]]
[[ca:Socialització]]
| |||