Wikipédia

„Feketeváros” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
botok
247 461 szerkesztés
a Magyar katolikus lexikon
43. sor:
 
==Fekvése==
[[Kismarton]]tól 18  km-re északkeletre a [[Fertő]] partján fekszik.
 
==Nevének eredete==
53. sor:
Feketeváros várát [[1270]]-ben ''"castrum Purpach"'' néven [[V. István]] király adománylevelében említik először, melyben a települést hívének, Ponych bánnak adta. [[1271]]-ben az osztrákok sikertelenül ostromolták, majd [[1273]]-ban [[Przemyśl Ottokár]] pusztította el. Ez a vár valószínűleg a Burgstallon állt várral volt azonos. A [[14. század]] közepén a közeli [[Sásony]]ba cisztercita szerzetesek érkeztek, akik itt is felvirágoztatták a szőlőművelést. Ez a város gazdasági fellendülését eredményezte.
 
Feketeváros Szent Miklós templomát [[1418]]-ban említik először, [[1419]]-ben vámszedőhely létesült itt. Ebben az időben lett a város a Kanizsai család birtoka. [[1440]] és [[1453]] között a [[Mosonmagyaróvár|magyaróvári]] uradalomhoz, [[1515]]-től a kismartoni uradalomhoz tartozott. [[1940]]-ben a [[15. század]] közepéről származó, 19,5  kg súlyú, 18113 db pénzérmét tartalmazó éremleletet találtak itt. A lelet a Burgenlandi Tartományi Múzeumba került. [[1506]]-ban magyar seregek gyújtották el a várost. A török [[1529]]-ben, [[1532]]-ben és [[1647]]-ben is elpusztította. Erre az időre emlékeztet a Schulgasse 9. számú ház falán látható híres törökfej. [[1527]]-ben vásártartási jogot kapott, városfalai és védművei három híres kapujával [[1630]] és [[1634]] között épültek ki, nagyrészt ma is állnak. Az [[1647]]-es török támadáshoz kötődik Greiss András 12 éves helybeli fiú története akit elhurcolt a török, de sikerült megszöknie. [[1648]]-ban amikor Kismarton [[szabad királyi város]] lett ide tették át céhei a székhelyüket, melyek [[1700]]-ig itt is maradtak.
 
Az [[1687]]-es urbárium a települést magyarul, ''"Oppidum Feketeváros"'' néven említi. [[1704]]. [[március 20.|március 20-án]] itt ütöttek rajta [[Sigbert Heister|Heister]] tábornok csapatai [[Károlyi Sándor (hadvezér)|Károlyi Sándor]] generális kuruc táborán és szétszórták azt. [[1713]]-ban [[pestis]]járvány pusztított, de átvészelte a város az [[1705]]-ös kuruc támadást és az [[1767]]-es, [[1834]]-es és [[1842]]-es tűzvészeket is. [[1888]]-ban alapították meg a helyi önkéntes tűzoltóegyletet. [[1809]]-ben fél évig állomásoztak francia csapatok a településen. [[1873]] és [[1900]] között épültek fel e Kellergasse híres borospincéi, melyek közül sok ma is működik.
81. sor:
* [http://bda.at/text/136/1548/10282/ A ruszti kapu] {{de}}
* [http://www.mke.hu/lyka/04/311-314-orient.htm Orient Józsefről]
* [http://lexikon.katolikus.hu/F/Feketeváros.html Magyar Katolikuskatolikus Lexikonlexikon]
 
==Jegyzetek==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Feketeváros”