„Spin” változatai közötti eltérés

== A spin és a statisztika ==

 

 

A feles spinű részecskéket '''[[fermion]]oknak''' nevezzük. Ezekre érvényes a [[Pauli-elv]], azaz egy kvantumállapotban csak egy fermion lehet. Ilyen az [[elektron]], a [[neutron]] és a [[proton]], a [[lepton]]ok és a [[kvark]]ok. A fermionok csak párosával keletkezhetnek (fermion és egy anti-fermion). A [[Fermi-Dirac-statisztika|Fermi–Dirac-statisztika]] érvényes rájuk.

Spinnel rendelkező részecskéknek lehet [[mágneses dipólmomentuma]], hasonlóan a [[klasszikus elektrodinamika]] forgó elektromosan töltött testjeihez. A mágneses momentumok kísérletileg megfigyelhetők, például a részecskék elhajlásával inhomogén [[mágneses tér]]ben ([[Stern-Gerlach kísérlet]]), vagy a részecske által keltett mágneses teret mérve.

 

 

:<math>\mu = g \, \frac{q}{2m}\, S </math>

Az összetett részecskéknek van olyan mágneses momentuma is, ami a spinjükhöz kapcsolható. A [[neutron]] mágneses momnetuma sem nulla, annak ellenére, hogy elektromosan semleges részecske. Ez a tény korai jelzés volt arra, hogy a neutron összetett részecske, valóban, [[kvark]]okból áll, amik töltött részecskék. A neutron mágneses momentuma a kvarkok mágneses momentumából és a kvarkok relatív mozgásából ered.

 

 

Közönséges anyagokban az egyes atomok mágneses momentuma által keltett mágneses tér kioltja egymást, mert a dipólusok véletlenszerű irányokban helyezkednek el. A [[ferromágnes]]es anyagokban viszont a dipólmomentumok egy irányba rendeződnek és makroszkopikus, nemeltűnő mágneses térhez vezetnek. Ezek a jól ismert közönséges „mágnesek”.