„Legionarius (Római Birodalom)” változatai közötti eltérés

'''Legionarius''' vagy miles, a római [[Legio (Római Birodalom)|legiók]] alapja, általában 45 év alatti írni és olvasni tudó, jó testfelépítésű római polgár. [[Caius Octavianus Caesar Augustus|Augustus]] reformja állandó zsoldos hadsereget hozott létre, amelyben a légiósokat 25 év szolgálatra sorozták, a korábbi gyakorlattal szemben, amikor a légiók szabad hadköteles férfiakból álltak, akiket csak a hadjáratok idejére hívtak fegyverbe. A 20 évet leszolgált légiósok [[veterán]]ná váltak, akik az utolsó öt évben már könnyebb szolgálatot teljesítettek. Azokat a katonákat, akik leszolgálták az idejüket, majd szabadságoltatásuk után visszatértek a legióba evocativá nyilvánították és kiemelt zsoldot kaptak, azaz duplicariusszá lettek.

A [[Caius Marius|Marius]] féle hadseregreform óta ha egy legió ellenséges földön tartózkodott, a legionarius felszereléséhez tartozott egy hajítógerely (pilum), egy lándzsa (hasta) egy rövid kard (gladius) és egy rövid kard(pugio). Védelmét egy pajzs a scutum, egy lemezvért a lorica segmentata és a sisak a cassis vagy galea biztosította.A katonák hátukon vitték marius szamarát, ami egy T alakú bot volt.Ezen vitték menetfelszerelésüket: egy pár katonai saru a caligae a menetbatyu a sarcina, ásó és két sudis vagyis cölöp a védelmi sáncok felépítéséhez, egy vizesbutykos, egy fonott kosár és körülbelül 14 napra elegendő élelem,melyet a hátán cipelt egy vízszintes hátizsákban.Ugyanebben a hátizsákban tartotta a személyes holmiját is. A felszerelés összesen 20-3020–30 kg volt.8 emberre jutott egy öszvér, azon cipelték az örlőköveket, a sátrakat.

[[Caius Octavianus Caesar Augustus|Augustus]] uralkodásától az idejüket leszolgált katonákat egy darab földdel vagy 3000 ''denarius'' járadékkal jutalmazták szolgálataikért. Ezen járandóság összegét [[Caracalla]] idején 5000-re emeleték.