„Húzás (fémalakítás)” változatai közötti eltérés

A '''huzal- vagy dróthúzás''' alapanyaga [[acél]] esetén általában melegen hengerelt hengerhuzal, könnyű- és színesfémek esetén öntvehengerelt huzal vagy rúdsajtolással előállított préshuzal stb. A húzott huzalok mérettartománya kb. 4 mm-től a 0,5 mm alatti meretekméretek között van.

*Húzás előtti ''[[Acél#Hőkezelés|hőkezelés]]'': Az acél alapanyagot húzás előtt hőkezelhetik (''patentálás''), aminek az egyenletes [[Perlit (acél)|perlites]] szövet kialakítása a célja.

*''[[Reve#Revétlenítés|Revétlenítés]]'': A [[reve]] vasoxidokból[[vas-oxid]]okból álló réteg az acél alapanyag felületén, amit húzás előtt mindenképpen el kell távolítani, mert a kemény reve tönkreteszi a húzószerszámot és a huzal felületét. A revétlenítés két lépcsőben történik: előbb mechanikus módszerrel megtörik az oxidréteget (általában hajtogatással), majd kémiai revétlenítéssel, (pácolással) távolítják el. Ennek során kénsavas[[kénsav]]as vagy [[Hidrogén-klorid|sósavas]] fürdőn vezetik át az acél alapanyagot (néha más revétlenítő anyagokat is használnak).

*''Kenőanyaghordozó réteg kialakítása'': Huzalhúzáskor – a súrlódás csökkentése céljából – a huzal felületét kenni kell. Acélhuzalok húzásakor a kenőanyag jobb tapadása céljából előbb egy hordozó réteget kell létrehozni. Ezt általában meszezéssel, bóraxozással[[bórax]]ozással vagy foszfátozással valósítják meg. Ez a technológiai fázis mindig a revétlenítés folyamatához kapcsolódik, annak utolsó művelete.

*''Húzás'': Húzás során a darabot kúpos belső felülettel ellátott szerszámon húzzák át. A húzószerszám (a „húzókő” elnevezést is használják) anyaga keményfém ([[volfrám-karbid|WC]] + [[Molibdén|Mo]]) vagy [[gyémánt]] (természetes vagy mesterséges). Ahhoz, hogy a tényleges húzás előtt a darab elejét át lehessen fűzni a szerszámon, azt meg kell hegyezni. A hegyezésre számos módszer alakult ki (periodikus üregezésű hengerpárok, kontrakció előidézése stb.). A húzószerszámon átdugott darabvéget befogó berendezés fogja meg, amit egy mozgató mechanizmus továbbít. Huzalhúzáskor a huzalt mindig húzódobra csévélik, a húzóerőt a dob és a megfelelő számú menetből álló huzal felülete között kialakuló súrlódóerő biztosítja. A dróthúzás ritkán történik egyetlen húzási fokozattal, általában több húzási lépcső követi egymást. Ennek megfelelően alakultak ki a többfokozatú dróthúzógépek. A húzáskor fellépő húzóerő nagysága alakítástechnológiai szempontok alapján magyarázható, de egy részét a húzószerszámban kialakuló súrlódóerő képezi. Ezt az erőkomponenst kenéssel lehet (kell) csökkenteni. Kenőanyagként zsírok[[zsír]]ok, olajok[[olaj]]ok, szappanok[[szappan]]ok stb. jöhetnek szóba. Acél és [[réz]] húzásakor különböző fémszappanokat használnak, többnyire por, néha vizes oldat formájában. Az [[alumínium]] húzásakor zsíros, olajos készítmények használatosak, többnyire adalékolva vagy/és vizes [[emulzió]] formájában. A húzószerszámon átdugott darabvéget befogó berendezés fogja meg, amit egy mozgató mechanizmus továbbít. Huzalhúzáskor a huzalt mindig húzódobra csévélik, a húzóerőt a dob és a megfelelő számú menetből álló huzal felülete között kialakuló súrlódóerő biztosítja. A dróthúzás ritkán történik egyetlen húzási fokozattal, általában több húzási lépcső követi egymást. Ennek megfelelően alakultak ki a többfokozatú dróthúzógépek.