„Süllyeszték” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
4. sor:
==A süllyesztékek tervezése==
[[Fájl:Sullyesztek02.jpg|bélyegkép|Süllyesztékszerszám, osztófelület]]
A szerszámok tervezése már a kovácsdarab tervezésekor elkezdődik. Ekkor dönt a tervező az ''osztófelület'' elhelyezkedéséről és alakjáról. A technológiatervezés további lépései során kiderül, hogy a süllyesztékszerszámba hány és milyen típusú üreget kell bemunkálni. Végül attól is függ a szerszám kialakítása, hogy milyen alakító berendezésen történik a kovácsolás.
A szerszámtömb méretei a kovácsdarabhoz, pontosabban a bemunkálandó üregekhez igazodnak. A süllyesztékes kovácsüzemekben általában típusszerszámokkal dolgoznak. Ez azt jelenti, hogy a gyártott kovácsdarabok méreteinek, alakjának és esetleg sorozatnagyságának megfelelően, valamint az alakítógép-park méreteinek és adottságainak megfelelően néhány alapvető szerszámtömb alakot, ezeken belül néhány típusméretet állapítanak meg. A hosszúkás alakú kovácsdarabokhoz hosszúkás téglatest alakú, míg a körvetületű kovácsdarabokhoz négyzetes, hat- vagy nyolcszögletes, illetve kör alakú szerszámtömböket használnak.
===Az üregek elhelyezése a süllyesztéktömbben===
Süllyesztékes kovácsolásnál követelmény, hogy az alakítás során fellépő alakító [[erő]] lehetőleg a szerszám középpontjában hasson, hogy ne keletkezhessenek olyan járulékos igénybevételek, amelyek mind a szerszámra, mind az alakító gépre károsak. Ehhez az üreget a szerszám középpontjára kell helyezni, precízebben: a szerszám és az üreg
Ha a süllyesztékszerszámban több üreg is van, akkor azt az üreget kell középpontba állítani, amelyikben a legnagyobb a fellépő alakító erő. Amennyiben a készüreg mellett készelőtti üreget is alkalmaznak, akkor a két üreget úgy helyezik el, hogy a két üreg súlypontját összekötő egyenest az alakító erő támadási pontja 1/3 – 2/3 arányban ossza. A kis alakító erővel járó előalakítást végző üregeket a süllyesztékszerszám szélén helyezik el, az ún. nyitott üregek esetében ez egyébként is természetes. Az üregek sorrendjét általában a technológiai sorrend határozza meg.
===A süllyesztéktömb fő méreteinek meghatározása===
A süllyesztéktömb fő méreteit a benne elhelyezett üreg(ek) méretei határozzák meg. Az üreg(ek) méretéhez a szerszám tartóssága érdekében olyan biztonsági távolságot kell hozzáadni (azaz olyan falvastagságot kell biztosítani), hogy az üregben ható erők ne törhessék ki az üreg falát. Több üreg alkalmazása esetén ezt a távolságot az üregek között is biztosítani kell.
A kapott méreteket – kalapácssüllyesztékek esetén – abból a szempontból is ellenőrizni kell, hogy a rendelkezésre álló ütköző felület megfelelő méretű-e. A kovácsdarab akkor készül el, amikor a két süllyesztékfél összeér, és általában az utolsó ütés során lép fel a legnagyobb alakító erő. Ezek az erők a szerszám felületére is hatnak, és ha az ütköző felületek kicsik, akkor a felület deformálódik, a darabok méretpontossága fokozatosan csökken, a szerszám idő előtt tönkremegy. Az
===Rögzítő elemek===
[[Fájl:Fecskefarok01.jpg|bélyegkép|Fecskefarok egyoldali ékeléshez, felső süllyesztékfélen]]
A legtöbb süllyesztéktömbön fecskefarkot képeznek ki, amelynek segítségével a süllyesztéket egy vagy két rögzítőék segítségével erősítik fel. Maga a szerszám a fecskefarok felületén fekszik fel a [[
A mechanikus sajtókra szerelendő süllyesztékszerszámokat nem fecskefarok–rögzítőék elempárral rögzítik, hanem a gép rögzítő felületén kialakított T-hornyok és kalapácsfejű csavarok segítségével. Ilyenkor a szerszámok felfekvő felülete sík.
| |||