„Bukephalosz” változatai közötti eltérés

<!--[[Fájl:Alexander_on_Bucephalus_bronze_statue.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Bukephalosz hátán ülő Nagy Sándor [[bronz]]szobra, [[Museo Nazionale di Villa Giulia]], [[Róma]], [[Olaszország]]]] -->

 

'''Bukephalosz''' ([[Görög nyelv|görögül]] Βουκέφαλος, a βους és κεφαλή szavakból, jelentése: „ökörfejű”) [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] harci ménje volt és bizonyítottan a történelem leghíresebb [[ló|lova]]. A római [[Piazza del Quirinale]] téren álló lovas szoborcsoport egyik szobra is róla kapta nevét. Az ókori görög „Bukephalosz” szónak latin változata a „Bucephalus”.

 

 

Bukephalosz 12 éves korára valóságos szörnyeteggé vált, lehetetlen volt megülni és letépte a húsát mindenkinek, aki ezt megpróbálta. Nagy Sándor azonban tudta kezelni. [[Plutarkhosz]] lejegyezte a történetet, ahogyan [[i. e. 344|Kr. e. 344]]-ben a 12 éves trónörökös megnyerte a lovat. A [[thesszália]]i Philonicus, egy lókereskedő hozta a lovat [[II. Philipposz]] királynak összesen 13 tálentumért (vagy 16 tálentumért – [[Idősebb Plinius]] szerint). Azóta senki nem tudta megülni az állatot, Philipposzt pedig nem érdekelte, ám a fiát, Sándort igen, és megígérte, hogy fizet a lóért, ha nem tudja megszelídíteni. Alexandrosz megpróbálta, és mindenkit meglepett, amikor betörte a lovat. Sándor megnyugtató hangon beszélt hozzá és lassan úgy fordította, hogy a ló ne lássa a saját árnyékát, amelytől megijedt és megvadította, így sikerült megszelídítenie őt. [[Plutarkhosz]] úgy írja le az eseményt, hogy mindez arra sarkallta Sándor apját, hogy a következőket mondja a fiúnak: „Óh fiam, legyen olyan királyságod, amely egyenlő és méltó hozzád, mert Makedónia túl kicsi számodra.”

Bukephalosz tenyésztésével és neveltetésével kapcsolatban [[Pszeudo-Kalliszthenész]] mitikus szálat vont a ló eredete köré. Ebben a történetben Philipposz saját birtokán tenyésztette ki a csikót és nemes tulajdonságait az állat magától [[Pégaszosz]]tól örökölte. Az állat mitikus tulajdonságait a [[delphoi]] jós is megerősítette, aki azt mondta a makedón királynak, hogy Bukephaloszt, a lovat, melynek vállai közül ökörfej nő ki, egyedül az tudja megülni, aki egykoron majd a világ ura lesz. Néhányan azonban úgy gondolják, hogy Bukephalosz valószínűleg az [[akhal-teke]] vérvonalból származott.

 

[[Fájl:BattleofIssus333BC-mosaic-detail1.jpg|balra|bélyegkép|220px|Nagy Sándor Bukephaloson az isszoszi csatában (Kr. e. 333); mozaikrészlet (Kr. e. 250 körül)]]

Csatalovai közül Bukephalosz hátán lovagolt a legtöbb csatába Nagy Sándor. Sándor varázslatos lovának legendája rengeteg művész fantáziáját ihlette meg, az ókori világtól a modern korig egyaránt. Nagy Sándor fürdőjének festményei a [[Louvre]] múzeumban épségben maradtak fenn. Az egyik részlet, az „Átkelés a Granikosz folyón” egy olyan csatalovat ábrázol, mely a lejtős iszapos folyómederben küzd, harapva és rúgva az ellenséget.

 

 

Bukephalosz 28 és 30 éves kora között, [[i. e. 326|Kr. e. 326]] júniusában pusztult el az [[india]]i [[Árja nép|árja]] területeken, miután halálos sebet szerzett a Hüdaszpész menti csatában. Sándor azon nyomban megalapította lova emlékére Bukephalia városát. A város a Hüdaszpész folyó nyugati partján fekszik (ma [[Jhelum]] városaként ismert, [[Pakisztán]]ban).

{{források}}

 

 

* Rolf Winkes, Boukephalas, in: Miscellanea Mediterranea (Archaeologia Transatlantica XVIII) Providence 2000, 101–107. oldal.

{{portál|ókor|portál|lovas}}

{{commons|Bucephalus}}

[[Kategória:Híres állatok]]

[[Kategória:Lovas világ]]

[[pnb:بوسیفالس]]

[[pt:Bucéfalo]]

[[sh:Bukefal]]

[[sk:Bukefalos]]