„Kemény István (szociológus)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a apró kieg.
a pötty stilizálás, formázás + 2 kategória
3. sor:
== Élete és munkássága ==
 
Kemény István [[1947]]-től [[1948]]-ig a [[Teleki Pál]] Tudományos Intézet]] munkatársa volt. 1948- és [[1957]]-ig között középiskolai tanárként dolgozott. 1957-ben két évre bebörtönözték, 1959-61től között1961-ig fordítóként tevékenykedett. [[1970]]- és [[1973]]-ig között az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] Szociológiai Kutatóintézet munkatársa volt. 1973-ban publikációs tilalom alá helyezték. 1973- és 1976 között szabadfoglalkozású szociológusként tevékenykedett.
 
1977-ben [[Párizs]]ba emigrált, 1978-tól 1981-ig a Maison des Sciences de l'Homme, 1983-90 és 1990 között az École des Hautes Études en Sciences Sociales munkatársa, a ''Magyar Füzetek'' szerkesztője volt. 1980-tól 1990-ig a [[Szabad Európa Rádió]] külső munkatársaként dolgozott. 1990-ben hazatért,. 19931992-től a Magyar Szociológiai Társaság alelnökeelnöke, 1993-tól alelnöke volt. [[1990]] és [[1992]] között az MTA Szociológiai Intézetének tudományos tanácsadója, egy éven át az intézet igazgatója volt. 1990-től elnöke[[Demszky Gábor]] budapesti főpolgármester főtanácsadója volt.
 
1994-ben megkapta a szociológiai tudományok doktora címet. kapja, a[[1994]]-ben [[Nagy Imre-emlékplakett]]-emlékplakettetel, 19942003-benban kapja, [[Deák Ferenc]]- és Széchenyi-díjasdíjjal (2003)tüntették ki.
Kemény István [[1990]]. és [[1992]]. között az MTA Szociológiai Intézetének tudományos tanácsadója, egy éven át az intézet igazgatója volt. 1990-től [[Demszky Gábor]] budapesti főpolgármester főtanácsadója volt.
 
Kemény István tudományos igényességének és érzékeny emberi figyelmének köszönhetően kezdődhettek el Magyarországon a szegénység- és romakutatások már a hatvanas évek végén, és munkájában mindig a hitelességre törekedett, nem ismert megalkuvást. Ezért kellett 13tizenhárom évre az emigrációt választania, de az elsők között volt, akitelepült hazatelepülthaza, amikor már lehetett.
1994-ben a szociológiai tudományok doktora címet kapja, a [[Nagy Imre]]-emlékplakettet 1994-ben kapja, [[Deák Ferenc]]- és Széchenyi-díjas (2003).
 
Hazatérve a főváros foglalkoztatáspolitikai helyzetéről, a Budapesten élő [[romák|cigányság]] népességi mutatóiról, életkörülményeiről készített kutatásokat, s ezek alapján fogalmazott meg ajánlásokat is, így például a romák munkajogi védelmét ellátó centrum, valamint állásközvetítő szolgálat felállításának szükségességét, és a roma népesség felnőttoktatásban való részvételének ösztönzését szorgalmazta.
Kemény István tudományos igényességének és érzékeny emberi figyelmének köszönhetően kezdődhettek el Magyarországon a szegénység- és romakutatások már a hatvanas évek végén, és munkájában mindig a hitelességre törekedett, nem ismert megalkuvást. Ezért kellett 13 évre az emigrációt választania, de az elsők között volt, aki hazatelepült, amikor már lehetett.
 
Hazatérve a főváros foglalkoztatáspolitikai helyzetéről, a Budapesten élő [[cigányság]] népességi mutatóiról, életkörülményeiről készített kutatásokat, s ezek alapján fogalmazott meg ajánlásokat is, így például a romák munkajogi védelmét ellátó centrum, valamint állásközvetítő szolgálat felállításának szükségességét, és a roma népesség felnőttoktatásban való részvételének ösztönzését szorgalmazta.
 
== Főbb művei ==
34 ⟶ 32 sor:
* A romák/cigányok és a láthatatlan gazdaság (szerk., 2000),
* Cigány gyerekek az általános iskolában (társszerző, 2002),
* A magyarországi cigányság 1971-20031971–2003 (társszerző, 2004).
 
== Forrás ==
* [http://www.nol.hu/archivum/archiv-488627 Elhunyt Kemény István szociológus] ''Népszabadság Online'', 2008. április 16.
NOL • Népszabadság Online • 2008. április 15.
 
[[Kategória:Magyar szociológusok]]
[[Kategória:Magyar pedagógusok]]
[[Kategória:Széchenyi-díjasok]]
[[Kategória:Emigráns magyarok]]