„MÁV 376 sorozat” változatai közötti eltérés

A mozdony gőzhengereinek mérete a részben a tömegcsökkentés miatt, részben a kisebb méretű és teljesítményű kazánnal összhangban szintén kisebb lett. A két gőzhenger közül szokásos módon a jobb oldalon a nagynyomású, kis átmérőjű, bal oldalon a kisnyomású, nagy átmérőjű hengert helyezték el. A gőzdómból a gőzt a kazánon kívül elvezetett beömlőcsövön vezették a nagynyomású henger tolattyúszekrényébe. A két gőzhenger, a kapcsolt kerékpárok közül a harmadikat hajtotta. A nagynyomású gőzhenger folytvas beömlőcsöve 104/114&nbsp;mm átmérővel, 2,55&nbsp;m hosszúsággal készült, az átömlőcső 136/146&nbsp;mm átmérőjű és 325&nbsp;mm hosszú, míg a kisnyomású henger kiömlőcsöve 166/178&nbsp; átmérőjű és 2,05&nbsp;m hosszú volt. A jobb oldali forgattyút a bal oldalihoz képest 90°-kal előbbre ékelték a kerékpártengelyre. A dugattyúrúd átmenő rendszerű volt; elöl a rúdvezeték zárt hüvelyben futott, hátul a dugattyúk tömszelencéi grafitos azbeszt-tömítéssel készültek. A keresztfejek kétvezetékesek voltak. A hajtórudak <tt>I</tt>-alakú, míg a csatlórudak [[téglalap]]-alakú keresztmetszettel készültek.<br>A gőzhengerek üresjárati munkájának (ellenállásának) csökkentésére a gőzdómnál a beömlőcső felső részére légszelepet, az átömlőcsőre pedig légszeleppel kombinált, 6 bar nyomásra beállított nyomásredukáló szelepet, továbbá a henger elöli és hátuli dugattyúterét összekötő nyitható nyomáskiegyenlítő váltót szereltek. A hengerekre a vízütés elkerülésére ún. kompresszió-szelep is került. A [[Kompaund gőzmozdonyok|kompaund]] mozdonyok gépezetét egyszerű ''Borries-rendszerű'' visszacsapószelepes indítókészülékkel is ellátták, mely azonban mindössze ½ kerékfordulatig működött, így csak a mozdony megmozdítását segítette. A nagynyomású henger legnagyobb töltése mindkét irányban 76% volt.<br>A gőzhengerek széles gyűrűs belső beömlésű hengeres [[tolattyú]]kkal készültek, melyeket ellenforgattyús [[Vezérmű#Heusinger–Walschaert vezérmű|''Heusinger–Walschaert-rendszerű'' vezérművek]] szabályoztak. A tolattyúk átmérői a ''TV. osztályú'' mozdonyokéval azonos méretűek (a nagynyomású tolattyú átmérője 234&nbsp;mm, a kisnyomású tolattyú átmérője 290&nbsp;mm) túlfedéseik közel azonosak (a nagynyomású tolattyú belső túlfedése 30&nbsp;mm, a külső túlfedése –7&nbsp;mm értékű, a kisnyomású tolattyúé 23&nbsp;mm, illetve 0 értékű) voltak. A vezérmű elrendezése megegyezett a ''TV. osztályú'' mozdonyokéval, de a kormányvonórudat kormányemeltyűvel szabályozták.