„Szocializáció” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Szocializációs színterek: isk szoc |
|||
75. sor:
'''Család szocializációs funkciói'''
*Biztonságérzet megteremtése és a személyiségfejlődés érzelmi alapjainak lerakása: Alapvető feltétele a folyamatos testi és társas-érzelmi kontaktus.
*A beszéd megtanítása: A beszéd közvetíti a család tapasztalatrendszerét, a beszédet kísérő egyéb csatornákon a családi szubkultúra elemeit. Ez utóbbi befolyásolja az érzelmi fejlődést és az iskoláztatást.
*Az első interakciós tér biztosítása: Első kapcsolatait itt alakítja ki, megtanulja a viszonyulást bizonyos helyzetekhez, illetve az egyes szituációkban elvárt cselekvési módokat.
*Modellnyújtás: Utánozza családtagjait, bizonyos magatartásformákat sajátít el tőlük, szerepjáték során azonosul velük.
*Általános értékek és normák közvetítése: családon kívüli társas viselkedés pl. intézményekben, boltban, orvosnál.
*Éntudat és identitás formálása: Az éntudat kifejezi, hogy mindenkitől elkülönült lényként létezik. A serdülőkorban kialakuló identitástudat a családtól való későbbi elválást és az önálló családalapítást segíti.
===Iskolai szocializáció===
Napjainkban vitatott az iskola társas-érzelmi felelőssége. Egyrészt ez egybeesik a családéval, másrészt ez a feladata az oktatás rovására mehet. Az iskolába kerülés előtt a motivációt és az értelmi képességeket acsalád alapozza meg. A beilleszkedés szempontjából fontos szerepe van az iskolai kortárs csoportoknak. Az iskolai szocializációs folyamatok során jelentős a szociális megerősítés szerepe, ugyanakkor a jobb magaviseletű tanulók sokszor jobb jegyeket kapnak.
===Kortársi szocializáció===
===Szakmai szocializáció===
| |||