„Csűr” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Szimplifikáció |
a Magyar Nagylexikon → Magyar nagylexikon |
||
11. sor:
== Tipológia ==
[[Kép:
A csűrök, pajták jellemzően a lakóépületek mögött, az első udvart a telek tengelyére merőlegesen lezárva épültek fel, de előfordult, hogy a településhez közel eső [[kaszáló]]kon, csűröskertekben vagy pajtáskertekben álltak. Az [[utcás falu|utcás falvak]] azon típusát, amelynél a telkeket a keresztben álló csűrök zárták le, csűrös településnek nevezi a néprajztudomány, s leginkább telepeseknél, főként [[svábok|sváb]] falvaknál figyelhető meg. Egyes kisalföldi falvakban a pajták egy alaprajzi egységbe, egy fedélszék alá kerültek a lakóházzal.
20. sor:
A leggyakoribb típus a háromterű csűr. A hosszanti oldal központi, legnagyobb térsége a cséplőhely (elnevezése szintén ''csűr, pajta,'' esetenként ''szérű,'' az északkeleti nyelvterületen ''piac, placc,'' keleten ''csűrköz, csűrköze''), amelynek két oldalán egy-egy rakodóterületet ''(fiók, fia,'' Erdélyben ''odor)'' alakítottak ki. A fiókokat többnyire 0,5-1,5 méter magas deszkafal ''(kármentő)'' választja el a szérűtől, hogy a kicsépelt gabonaszem ne kerüljön a fiókokban tartott, csépeletlen gabona közé. Természetesen ennek is több alváltozata ismert: helyenként csak az egyik oldalán található fiók ''(félcsűr),'' Erdélyben általános, hogy az egyik fiók helyén egy fallal elzárt, udvari bejáratú [[istálló]]t vagy [[ól]]at ''(pajta)'' találunk.
A ''négyzetes csűr, állványos csűr'' vagy ''csarnokcsűr'' nemcsak alaprajzában, de szerkezetében is eltér az általános csűrtípustól. Négy oldala közelítően egyforma hosszúságú (
A ''torkos csűr, torkos pajta'' vagy ''nyakas pajta'' az általános csűrtípustól mindössze annyiban tér el, hogy a háromterű épület középső, szérű felőli részének falsíkja a homlokzatból 1-2 méternyire kinyúlik, ezzel a munkatér jelentősen megnövekedik ([[Zala megye|Zala]], [[Vas megye]], szórványosan [[Pilis hegység]], [[Erdély]]). Ugyancsak Délnyugat-Dunántúlon ismert az L alaprajzú ''hajlított csűr'' vagy ''hajlított pajta,'' amely tulajdonképpen torkos félcsűr, azaz a szérű homlokzati síkja előreugrik ugyan, de csak egyik oldalán van fiók, ezáltal az alaprajz L alakú lesz. A 19. századi gabonakonjunktúra, a gabonatermesztés fokozódása hívta életre az ''ikerpajta, kettős csűr'' típusát, amely tulajdonképpen két egymásba épített torkos pajta volt, ahol két cséplőbanda végezhette párhuzamosan a munkát.
35. sor:
*Barabás Jenő – Gilyén Nándor, ''Vezérfonal népi építészetünk kutatásához,'' Budapest, Műszaki, 1979.
*Barabás Jenő, Csűrök, in: ''Magyar néprajz IV.: Életmód,'' főszerk. Balassa Iván, Budapest, Akadémiai, 1997, 194–199.
*Csűr, in: ''Magyar nagylexikon,'' VI. köt., Budapest, Magyar
{{Magyar népi építészet}}
| |||