A [[tudomány|tudományban]]ban és a [[filozófia|filozófiában]] az ad hoc azt jelenti, amikor egy [[elmélet|elmélethez]]hez újabb külső [[hipotézis|hipotézist]]t adnak annak érdekében, hogy megmentsék a cáfolattól. Az ad-hoc hipotézisek az elméletben meglévő olyan [[anomália|anomáliákat]] kompenzáláják, amelyeket az az eredeti formában nem tud megmagyarázni. A tudósok rendszerint szkeptikusak az olyan elméletekkel szemben amelyek rendszeresen alátámasztatlan kiegészítéseket tartalmaznak, hogy fenntartsák magukat. Az ad-hoc hipotézisek gyakori jellemzői az [[áltudomány|áltudományos]]os témáknak. A legtöbb tudományos ismeretanyag korábbi hipotézisek vagy elméletek módosításából keletkezett, de ezen módosításokat meg lehet különböztetni az ad-hoc hipotézisektől azáltal, hogy a hozzáadott magyarázatok egyben [[falszifikálható|falszifikálási]] lehetőséget is teremtenek.
Az ad-hoc hipotézisek nem feltétlenül hamisak. Erre érdekes példa az [[Albert Einstein]] által hozzáadott [[kozmológiai állandó]] a [[relativitás elmélet|relativitás elmélethez]]hez annak érdekében, hogy lehetséges legyen a [[statikus univerzum]]. Habár ő később erre úgy hivatkozott, mint a "legnagyobb blöffje", végül kiderült, hogy nagyon jól igazodik a [[sötét energia]] elméleteihez.