„Kutikula” változatai közötti eltérés

60 bájt hozzáadva ,  11 évvel ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
A '''kutikula''' tágabb értelemben - az angol irodalom alapján - minden élő szervezet kültakarójának legkülső rétegét jelentheti. Szűkebb értelemben azonban kizárólag az [[ízeltlábúak]] (Arthropoda phyllum) [[külső váz]]át nevezzük '''kutikula''' néven. A kutikula és az azt termelő ''[[epidermisz]]'' együtt alkotja az ízeltlábúak kültakaróját, az ''integumentumot''. A kutikula egyik legfontosabb szerepe a test vízveszteségének korlátozása, és ez tette lehetővé az ízeltlábúak szárazföldre költözését. Elsődleges funkciója azonban még vízi környezetben alakult ki, amikor a test lágy részeinek védelmét szolgálta. Függelékeiből alakultak ki a mozgatható végtagok, hozzá rögzülnek a mozgatóizmok, burkolja a tápcsatorna kezdeti és végső szakaszát. A szárazföldi ízeltlábúaknál a [[trachea|légcsövek]] belső felszínét is védelmezi, és sok rovarnál a szárny is ebből áll. Nem tévesztendő össze a külső vázzal általában (''(exoskeleton)''), mivel a külső váz sokféle lehet a kutikulán kívül is, mint például a [[puhatestűek]] vagy [[pörgekarúak]] esetében.
 
== Alapvető tulajdonságai ==
A kutikula alapvetően két elkülönülő - már fénymikroszkóppal is látható - részből áll, a vékony felszíni rétegből (''(epikutikula)'') és az alatta lévő vastagabb rétegből (''(prokutikula)'') áll. Ezek egy egyetlen sejtből álló hámrétegen, az ''epidermiszen'' helyezkednek el. Anyaga mindig kitin, másodlagosan meszesedhet, mint például a [[rákok]]nál. Függőleges póruscsatornákkal és bőrmirigy-vezetékekkel tagolt. A bőrmirigy-vezetékek az epidermisztől a kutikulinig áthaladnak a teljes kültakarón, a felszínhez közel csatlakoznak beléjük a kisebb átmérőjű viaszcsatornák. Keresztmetszetében mindig vannak vékonyított részek, amik a vedléskor törésvonalakként szolgálnak: ezek mentén hasad fel a régi kutikula.
 
=== Epikutikula ===
 
=== Prokutikula ===
A prokutikula vastagsága 10-től több száz μm-ig terjedhet, ez adja meg a teljes kutikula szilárdságát. Általában két rétege van, a külső a vékonyabb (''(exokutikula)''), a belső vastagabb (''(endokutikula)''). Az exokutikula pigmentált, [[szklerit|szklerotizált]] részeket is tartalmaz, az endokutikula [[lipid]]ekben gazdag. A lipidek elsősorban [[n-alkán]]ok (normál [[alkán]], [[paraffin]]szerű telített, egyenes molekulák) és [[n-alkén]]ek (telítetlen egyenes molekulák). Gyűrűs lipidek közül a [[szterin]]ek, elsősorban a [[koleszterin]] jelenik meg.
 
A két alapvető réteg között megjelenhet még a ''mezokutikula'', alattuk pedig egy ''lerakódási réteg''.