„A hidrogén izotópjai” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Külső hivatkozások: kisebb formai javítások
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a kurzív és fett tartalmú zárójelek javítása,
1. sor:
[[Fájl:Hydrogen.svg|thumb|A prócium, a hidrogén leggyakoribb izotópja egy protonból és egy elektronból áll. A stabil izotópok közül az egyetlen, amelyben nincs neutron. <!--(see [[diproton]] for discussion of why others do not exist)-->]]
 
A '''[[hidrogén]]nek''' ('''(H)''') ([[atomtömeg]]e: 1,00794(7) [[atomi tömegegység|u]]) a természetben három '''[[izotóp]]ja''' fordul elő, melyeket a következőképpen jelöljük: <sup>1</sup>H, <sup>2</sup>H és <sup>3</sup>H. Mesterségesen további, rendkívül bomlékony magokat is előállítottak (a <sup>4</sup>H-től a <sup>7</sup>H-ig), de ezek a természetben nem találhatók meg.<ref name="Gurov">Gurov YB, Aleshkin DV, Berh MN, Lapushkin SV, Morokhov PV, Pechkurov VA, Poroshin NO, Sandukovsky VG, Tel'kushev MV, Chernyshev BA, Tschurenkova TD. (2004). Spectroscopy of superheavy hydrogen isotopes in stopped-pion absorption by nuclei. ''Physics of Atomic Nuclei'' 68(3):491–497.</ref><ref name="Korsheninnikov">Korsheninnikov AA. et al. (2003). Experimental Evidence for the Existence of 7H and for a Specific Structure of 8He. ''Phys Rev Lett'' 90, 082501.</ref>
 
A hidrogén az egyetlen elem, melynek különböző izotópjaira még ma is gyakran külön nevet használunk. (A radioaktivitás vizsgálatának kezdeti időszakában számos nehéz radioizotópnak adtak nevet, de ezek ma már nemigen használatosak.) A deutériumot és a tríciumot (a <sup>2</sup>H és <sup>3</sup>H helyett) a D és T vegyjelekkel is szokták jelölni, bár a [[IUPAC]] ennek használatát nem javasolja.