Wikipédia

„Chur” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Lakosság: adatok frissítése
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
botok
247 461 szerkesztés
a kurzív és fett tartalmú zárójelek javítása,
51. sor:
|}
 
Chur városnegyedei a Svájci Statisztikai Hivatal (''(Bundesamt für Statistik)'') szerint:
 
{| width="50%"
76. sor:
Miután a [[rómaiak]] [[i.e. 15]]-ben meghódították [[Raetia|Raetiát]], Welschdörfliben létrejött egy gazdálkodó-ipari település. A teória logikus, de nem bizonyított<ref>Historisches Lexikon der Schweiz</ref>, miszerint Raetia felosztása után [[Diocletianus]] nevezte ki Curia Raetorum-ot az újonnan létrejött ''Raetia prima'' nevű [[Római provinciák|provincia]] (ami a [[Bodeni-tó]]tól egészen a felső-olaszországi tavakig és Vinschgauig nyúlt) fővárosának.
Már a 4. században megalapították a Churi [[püspökség]]et – az első püspökséget az [[Alpok]]tól északra. Első ízben [[451]]-ben tesznek említést hivatalosan ''Asinio'' néven egy püspökről. A Churi Katedrális és a püspöki vár az „Udvarnak” (''(Hof)'') nevezett, déli irányba a Plessur felé lejtő, sziklás, háromszög alapvonalú platón épült; ezáltal a települések központja áthelyeződött a Plessur jobb partjára.
 
A [[népvándorláskor|népvándorlás]] idején Chur a [[gót|kelet-gót]] birodalom északi előretolt állasaként szolgált, majd a 6. században [[frankok|frank]] uralom alá került. Csak a 10. században, amikor a [[Német-római Birodalom]] a magyarokkal (925/926, a katedrális lerombolása) és a szaracénokkal (940) folytatott harcok után stabilizálódott, vált fontossá Chur, mint a legfontosabb európai észak-déli útvonal.
84. sor:
A 13. században a kb. 1000 főt (főleg [[Kézművesség|kézművesek]], kereskedők és földművesek) számláló várost védőfallal vették körül. A középkori határt tehát keleten az „udvar”, délen a Plessur-folyó, északnyugaton a a mai ''Grabenstrasse'' mentén húzódó városfal alkotta; egészen a 18. századig e határon belül maradt a város. Welschdörfli a városfalakon kívül maradt.
 
1367-ben a városlakók egy szövetséget (''(Gotteshausbund)'') alapítottak, amivel az önálló [[közigazgatás]]ra, illetve [[Autonómia|autonómiára]] való törekvésüknek akartak hangot adni. Létrejöttek az első városi rendelkezések és 1413-ban [[polgármester]]t választottak. A churi lakosok 1418 és 1422 között többször megtámadták és kirabolták a püspöki rezidenciát; ezzel a város urát engedményekre kényszerítették, aminek következtében a püspök veszített világi hatalmából és tekintélyéből. 1464-ben, egy végzetes tűzvész után, ami a város nagy részét elpusztította, a városlakók küldöttséget indítottak a császári udvarba. [[III. Frigyes német-római császár|III. Frigyes]] nemcsak a régi jogaikban erősítette meg a polgárokat, de csaknem teljesen felszabadította a várost az egyházmegye uralma alól. Ezzel lehetővé vált egy új városi alkotmány létrehozatala, ami alapvetően az újonnan alapított öt céhre ([[vincellér]]ek, [[cipész]]ek, szabómesterek, kovácsok, [[pék]]ek) épült. Csak városi polgárok lehettek céhtagok; nem polgárok, illetve jobbágyok, házasságon kívül születettek és nők ki voltak zárva a céhekből. Az új céhrendelet a legapróbb részletekig szabályozta a a céhek szervezeti felépítését és tevékenységét. Rendelkezett a munkaidőről, a cégenkénti tanoncok és mestelegények számáról, új mesterek felvételéről és az áruminőségről, és a mindig is fontos szerepet játszó mezőgazdaságban is rendett teremtettek. Az új céhrendelettel a kézműves szervezetek vették át a politikai hatalmat; mivel egy politikai karrier Churban szinte már csak cégtagként volt lehetséges, nemesek és patríciusok is beléptek a céhekbe.
 
1489-ben a város [[pallosjog]]ot kapott, de a hőn áhított szabad birodalmi város státuszt nem kapták meg.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Chur”