A'' geestek'' a [[mocsár|mocsarakból]] (''(marsch)'') kiemelkedő, azoknál 10-30 [[méter]]rel magasabban fekvő térszínek. Felszínük bár hullámzó, mégis [[síkság]] jellegű. A ''geestek'' a jégkorszak idején lerakódott vég- és [[moréna|alapmorénák]] felszínein jöttek létre, anyaguk az egykori [[gleccser]] által szállított [[homok]] és [[kőzet]]törmelék, amelyeken igen gyenge termőképességű váztalajok alakultak ki. Természetes állapotában [[erdő]]s, legjellemzőbb növénye az [[erdei fenyő]], a végmorénák vidékén [[tölgy]]esek. Természetes állapotukban meghagyott geestvidék igen kevés helyen maradt. Az ember által használt területen a [[erózió|szélerózió]] ellen telepített sövényekkel határolt apró szántóföldek és erdősávok váltogatják egymást. A ''geest'' központi vidékén a [[negyedidőszak]]ban folyamatos volt a [[tőzeg]]képződés. A néhol 10 méter vastag tőzegréteget mára szinte teljesen kibányászták.
