„Parasztkantáta” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎A zene: kurzív és fett tartalmú zárójelek javítása,
15. sor:
A kor zenéjét ismerők számára meglepő egy ilyen „könnyű” muzsika, főleg a mindig „komoly” Johann Sebastian Bachtól. Különösen érdekes, ha azt is tudjuk, hogy ezt a kantátát már nem a fiatal, hanem az élete vége felé közeledő (nyolc év múlva hal meg) zeneszerző „követte el”. És azt se felejtsük el, hogy abban a korban még messze nem vált el a „szórakoztató” és a „komoly” zene, és Bach mégis egy szórakoztató, humoros zenével állt elő, amit ő maga jelzett azzal, hogy a partitúrára ezt írta: ''„Cantate en burlesque”'', azaz komikus énekmű. Molnár Antal a következőt írta erről: Bach ''„pazar jókedvében levetette a díszes öltönyt, egyszerű házi köntösben, pipával a szájában, pohár borocska mellett muzsikált, mondván: »einmal ist keinmal« (egyszeri kihágás nem számít)”''.<ref>Molnár Antal. 157–158. old.</ref>
 
A zene 24 részből, többnyire táncos motívumokból áll, amelyek általában igen rövidek, csak hat időtartama haladja meg az 1 percet (függően természetesen az előadás tempójától). A bevezető zene a zenekaré, ami felidézi az egyik későbbi rész témáját, ugyanakkor előrevetíti a darab zenei stílusát: a humorral kezelt paraszti darabosságot, nyerseséget. Az ünneplés tárgyáról az első duettben van szó (''(„Mer han en neue Oberkeet”)''), miközben a falusi zenészek is hallatják hangjukat. Az ötödik részben az új földesúr jóságáról énekelnek, majd egy előkelőbb hangulatú szoprán-ária következik. A szerelemről van szó benne, de furcsa módon még hascsikarásra is panaszkodik szegény lány. Az egyik basszus ária földesúr vagyonáról szól, eszerint napi tízezer arany a bevétele (már ahogy a parasztok elképzelik uruk jómódját). Ez akkora túlzás, hogy nyilván a hallgatóság hangos derültségét váltotta ki. Legvégül nótázva, vidám dudaszó kíséretében a kocsma felé veszi útját a társaság. Ez a rész a darab egyik legismertebb és legnépszerűbb része, amit a hangverseny-látogatók legszívesebben együtt énekelnének a művészekkel. Van még egy ilyen népszerű rész a darab elejéről, amelyet – rövidsége ellenére – kórusok is műsorukon tartanak:
:''„Üdv rád és házad népére, te jó szántóvető!''
:''Te mindig szívesen fogadsz, miként a nyáridőt.''