„Walther von der Vogelweide” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kurzív és fett tartalmú zárójelek javítása, |
|||
4. sor:
Walther szülőhelye nem ismert, származási helyként számos helység neve jött szóba. Ma úgy tartják, hogy valószínűleg Alsó-Ausztriában született. Osztrák származása mellett szól, hogy Walther saját szavai szerint Ausztriában tanulta a költőmesterséget. Sokáig nemesi származásúnak tartották, de ilyen nevű nemesi családról ebből az időből nem tudunk. Költői pályafutását a [[Babenberg-ház|Babenbergek]] bécsi udvarában kezdte, amelyet 1198-ban pártfogója, I. Frigyes herceg halála miatt el kellett hagynia. Ettől kezdve vándorköltőként járta az udvarokat. Számos világi és egyházi főúr környezetében megfordult, pártfogója volt például a staufi Fülöp király, IV. Welf Ottó, [[II. Frigyes német-római császár|II. Frigyes császár]], Hermann türingiai gróf, Wolfger passaui püspök. Élete vége felé kis hűbérbirtokot kapott II. Frigyestől.
A középkori német világi líra vele éri el a tetőpontját. Walther sok verse a klasszikus hölgyszolgálat-eszmével való azonosulásról tanúskodik, sok versében viszont egy új férfi-nő kapcsolat koncepciója kezd testet ölteni: egy kölcsönösségen alapuló természetes kapcsolat. Ezekkel a dalokkal párhuzamosan keletkeztek azok a versek, amelyeket ''Mädchenlied''nek (lányokhoz szóló dalok) nevez a szakirodalom. Ezek a dalok felépítésükben, formájukban a vágánsköltészetből ismert pásztordallal (pastourelle) mutatnak hasonlóságot. Walther legtöbb minnedalát nem lehet kronológiailag besorolni. Költészetében a természet rendszerint a szerelmi találka helyszíne, s egyben az érzelem hangulati háttere
==Költeményei==
Két példa költészetére:
* '''Under der Linden'''
::«''Under der linden''
21. sor:
::''schône sanc diu nahtegal''. (1. vszk., részlet)
* '''Owê war sint verswunden'''
::''Owê war sint verswunden alliu mîniu jâr!''
::''ist mir mîn leben getroumet, oder ist ez wâr?''
| |||