„Czibak Imre” változatai közötti eltérés

{{nincs forrás}}

[[Fájl:Czibak Imre pecsétje.jpg|thumb|jobbra|240px|Czibak Imre pecsétje. Dőlt pajzsban a Gutkeled nemzetség címere]]

 

Czibak Imre egy Bihar megyei nagybirtokos családban született, és már gyermekkorában [[Szapolyai János]] – akkor még [[erdélyi vajda]] – udvarába került. Katonai pályáját [[Tomori Pál]] oldalán kezdte Fogaras várában. 1506-ban részt vett Szapolyai oldalán a székely felkelés leverésében, és ott volt [[1514]]-ben a [[Dózsa György-féle parasztfelkelés]] elleni küzdelmekben is. A mohácsi csatában [[Tomori Pál]] [[kalocsai érsek]] seregében harcolt. [[1526]] tavaszán belépett a papi rendbe, és a [[kolozsmonostor]]i apátságot kapta javadalmul. Ugyanez év végén János király kinevezte [[temesvár]]i kapitánnyá és [[Temes vármegye]] [[főispán]]jává, egyben püspöki címmel ráruházta a váradi püspökséget. [[1527]]. [[július 15.|július 15-én]] [[Szeged]]nél szétszórta a szerb parasztvezér [[Cserni Jován]] felkelő seregét. [[I. Ferdinánd|Ferdinánd király]] hadai gyors ütemben foglalták el Szapolyai János várait, és rövidesen Buda is a kezére került. A főváros elvesztése után János király [[Nagyvárad|Váradra]] menekült, ahol egyik legkövetkezetesebb híve, Czibak Imre volt a [[püspök]].

 

''"Eközben fülünkbe jutott nekünk, udvari embereknek, hogy a kormányzó úr Erdélyben van. Megtudta, hogy kormányzósága ellen Czibak úr felkelt, tisztségére tör, hogy felkapaszkodott, hogy sok kastélyt és várat hódoltatott maga alá birtokaival együtt. Dóczy János mindig fülébe adta Gritti úrnak, s növelte a maga rossz feltevéseit, hogy méltóságos uraságod ellen merészel közeledni nagyságod hivatalához Kolozsvár mellett ütött tábort a kormányzó úr, Czibak Imre pedig Szeben városa mellett. Amikor Czibak úr sátrához közeledtek, korán reggel volt, napkelte előtt. És mondta Batthyány Orbán: Czibak úr, kelj fel és jöjj a kormányzó úrhoz. Maga Czibak még ingben volt, mezítelen lábbal és fővel. Látta Batthyány Orbán, hogy szava semmit sem ér, hogy szabad akarattal jöjjön. Megparancsolta a janicsár gyalogosoknak, rontsanak rá, hogy elfogják. Akik beléptek sátrába, mindjárt a földre estek; sokakat megölt. Amint látták, hogy ő nem jelenik meg előttük, mindjárt körülvették őt a gonosz férfiak s kezdték sátrának köteleit elvagdosni, mert másképpen nem tudtak neki ártani; sátrát fejére döntötték, s így a sátor takarója alatt átszúrták. És hogy a fejét levágta Batthyány Orbán, letette a kormányzó elé az asztalra. Dóczy János kivágatta fejéből nyelvét, s mindig előtte volt egy vesszőre szúrva."'' - Szerémi György: Magyarország romlásáról Budapest, 1961 Kiadó: Magyar Helikon

 

Czibak Imre kegyetlen meggyilkolása és holttestének megcsonkítása miatt [[Magyar belháború (1526–38)|nyílt nemesi ellenállás]] robbant ki Gritti ellen, akinek serege kevésnek bizonyult a felkelők hadaival szemben, ezért aztán [[Medgyes]] várába volt kénytelen menekülni. János király a számára leginkább biztonságosnak számító [[Nagyvárad|Várad]]ról figyelte az eseményeket, de vagy tehetetlenségében, vagy mert szabadulni akart a túl nagy hatalomra szert tett kegyenctől, nem avatkozott az eseményekbe. Ugyanakkor nem szolgáltatott igazságot Czibak Imrének sem, megölése miatt senkit nem ítéltetett el, pedig Czibak korábban oly sok szolgálatot tett neki.

 

{{portál|Erdély|-}}

[[Kategória:Váradi püspökök]]