„Tudor Arghezi” változatai közötti eltérés

a
Bot: következő módosítása: uk:Тудор Аргезі; kozmetikai változtatások
a (Bot: következő hozzáadása: he:טודור ארגזי)
a (Bot: következő módosítása: uk:Тудор Аргезі; kozmetikai változtatások)
 
[[1881]]-ben végezte el a [[Sfântul Sava kollégium|Szent Sava]] kollégiumot Bukarestben, aztán rögtön munkába állt, hogy ki tudja fizetni a tanulmányait.<ref>Kuiper, 67 old.; Willhardt ''et al.'', 15 old.</ref> [[1896]]-ban debütált, mint költő, amikor verseit az [[Alexandru Macedonski]] által szerkesztett ''Liga Ortodoxă'' (Keleti Szövetség) folyóirat közölte, még ''Ion Theo'' álnéven. Röviddel ezután így nyilatkozott [[Alexandru Macedonski|Macedonski]] a fiatal költőről:
<blockquote>"Ez az ifjú, abban a korban, amelyben én csak gagyogtam a verset, határtalan merészséggel szakított minden olyan verselési technikával és minden olyan képi és eszmei közhellyel, amelyeket eddig nálunk és külföldön a költészet és művészet csúcsának tekintettek, mégis, merészségét mindmáig a legragyogóbb siker koronázza." <ref>Macedonski, 1896, Vianu, 477 old.</ref></blockquote>
Költészetére hat a [[szimbolizmus]] és más [[irodalmi irányzatok]] (mint például a bécsi [[szecesszió]]), ezért mondható Arghezi [[modern]] költőnek. [[1899]]-ben szerzetes lett, de öt évi paposkodás után előljárói a [[fribourg]]i katolikus egyetemre küldték, ahol hátat fordított az egyháznak és [[1910]]-ig felváltva [[Genf]]ben és [[Párizs]]ban élt. [[1910]]-ben visszatért [[Románia|Romániába]] és [[szocialista]] lapok munkatársaként számos verset, politikai gúnyrajzot , illetve vitacikket írt, köztük a költői pályája határköveként számon tartott ''Rugă de seară''.<ref>Vianu, 479-480 old.</ref> (Esti ima) című verset. Ugyancsak ekkor kezdte írni tablettáknak nevezett prózai-publicisztikai írásait, amelyekből később sajátos – határozott állásfoglalású, kíméletlen szatírájú – műfaja fejlődik ki.
 
Ezután Arghezi kiváló műkritikus lett és védelmébe vette a [[sclerosis multiplex|szklerózis multiplexmultiplexben]]ben szenvedő [[Ştefan Luchian]] román festőt, akit csalással vádoltak (az a gyanú merült fel ellene, hogy ő nem tud többet festeni, de megengedi, hogy mások munkáját ő írhassa alá)<ref>Arghezi, ''Luchian életéből'', ''Scrieri'', 617, 620-621 old.</ref>
Az [[első világháború]] kitörése után a [[liberális]] kormány ellen írt cikkeket. [[1918]]-[[1919]] között a Văcăreşti-i börtönbe zárják árulás vádjával (többek közt [[Ioan Slavici]]-csal). [[1927]]-ben jelent meg, viszonylag későn, 47 évesen, első önálló verseskötete ''Cuvinte potrivite'' (Illő igék) címmel. [[1929]]-ben megjelenik első prózai könyve, a címe ''Icoane de lemn'' (Szentképek fából).
 
 
== Forrás ==
* Ki kicsoda a világirodalomban (1975-ig), Könyvkuckó, Budapest, 1999. ISBN 9638157909963-8157-90-9
* Pompiliu Constantinescu, ''Tudor Arghezi'', 1940
* [[Tudor Vianu]], Tudor Arghezi, poet al omului, 1961
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.youtube.com/watch?v=OtCEtNxW-7g&NR=1 YouTube: ''Tudor Arghezi – a mi kortársunk'', film TVR, 1965]
* {{ro ikon}} [http://www.aboutromania.com/arghezi.html Versek Arghezitől]
 
{{DEFAULTSORT:Arghezi Tudor}}
 
[[Kategória:Román költők]]
[[Kategória:Román írók]]
[[ro:Tudor Arghezi]]
[[ru:Тудор Аргези]]
[[uk:Аргезі Тудор Аргезі]]
157 552

szerkesztés