„Emissziós köd” változatai közötti eltérés

Ezek a ködök legtöbbször gázfelhők maradványai, melyekből a ködöt megvilágító – gyakran '''[[O_színképtípusú_csillagO színképtípusú csillag|O]]''', '''[[B_színképtípusú_csillagB színképtípusú csillag|B]]''' vagy '''[[A_színképtípusú_csillagA színképtípusú csillag|A]]''' színképtípusú – csillagok létrejöttek. A köd színe egyrészt kémiai összetételétől, másrészt a besugárzott fény energiájától függ. Mivel az univerzumban a [[hidrogén]] a leggyakoribb csillagközi [[gáz]], és mivel viszonylag alacsony az ionizációs energiaküszöbe, így sok köd a hidrogénre jellemző vörös színben, 652  nm-es [[hullámhossz]]on világít. Amennyiben a besugárzott energia elegendő, úgy más [[atom]]ok és [[molekula|molekulák]] is ionizálódhatnak, mely a ködnek zöld vagy kék színt kölcsönöz. A köd színéből megállapítható annak összetétele: a legtöbb emissziós köd 90%-ban hidrogénből áll, mely mellé [[hélium]], [[oxigén]], [[nitrogén]] és egyéb elemek is vegyülnek.