„Madagaszkári cibetmacskafélék” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Pasztillabot (vitalap | szerkesztései)
a Sablon:Novum állatvilág enciklopédia forrássablon beszúrása
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a kisebb formai javítások,
34. sor:
A '''madagaszkári cibetmacskafélék''' ''(Eupleridae)'' a [[ragadozók]] [[macskaalkatúak]] ''(Feliformia)'' alrendjének egyik [[család (rendszertan)|családja]] kettő [[alcsalád]]dal, hét [[nem (rendszertan)|nemmel]] és nyolc jelenleg is élő és egy néhány száz éve kihalt [[faj]]jal.
 
A [[madagaszkári cibetmacskafélék]] tagjait korábban a [[cibetmacskafélék]] ''(Viverridae)'' és a [[mongúzfélék]] ''(Herpestidae)'' családjaiba sorolták. A család tagjai kizárólag [[Madagaszkár]] szigetén honosak, ahol mindenféle élőhelyen előfordulnak.
 
Kis és közepes termetű fajok, melyek között mongúz- és cibetmacskaszerű megjelenésűek egyaránt vannak, azonban kevés közös tulajdonságuk van, molekuláris sajátságok alapján sorolják őket egy családba. Ennek megfelelően életmódjuk is igen változatos, éjszakai és nappali aktivitásúak egyaránt vannak közöttük, csakúgy, mint talajon mozgók, és elsősorban fán élők is. Elsősorban ragadozók, néhány fajuk azonban nagy mennyiségű növényi táplálékot is fogyaszt.
42. sor:
A családba sorolt fajoknak nincs olyan egyöntetű morfológiai bélyege, mely alapján egyértelműen el lehetne őket különíteni a többi ragadozócsaládtól.
Több fajuknál erős [[konvergens evolúció]]s út figyelhető meg, mely miatt ezen állatok igen hasonlítanak más ragadozócsaládokba (elsősorban a [[mongúzfélék]] és a [[cibetmacskafélék]], de a [[fossza]] esetében a [[macskafélék]] családjának) tagjaira is.
 
 
A család legnagyobb testű képviselője a fossza, melynek testhossza eléri a 80 centimétert, súlya pedig a 12 kilogrammot is.
57 ⟶ 56 sor:
 
==Elterjedésük, élőhelyük==
 
===Elterjedésük===
A madagaszkári cibetmacskafélék családjának valamennyi tagja kizárólag [[Madagaszkár]] szigetén honos, ott [[endemikus]] faj. A szigetországhoz tartozó többi apró szigeten nem honosak, csak a főszigeten élnek.
71 ⟶ 69 sor:
 
A keleti parti esőerdővidék a leginkább fajgazdag madagaszkári mongúzfélékben, itt néhol egy erdőben akár öt faj is élhet együtt. A keleti és délkeleti száraz erdők és bozótosok viszonylag fajszegény élőhelyek, ott többnyire csak egyetlen faj fordul elő, de annak populációnagysága ott többnyire nagyobb, mint az esőerdő-övezetben élő fajoké.<ref name="auto_CjbU//a9PZt34+BBccowqA"/>
 
 
==Életmódjuk==
 
===Aktivitási szokásaik===
[[Kép:Mungo1.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|[[Óriás szélescsíkos mongúz]] ''(Galidictis grandidieri)'']]
89 ⟶ 85 sor:
A gyűrűsfarkú mongúzon kívül jelenleg egyik fajnál sem ismert, hogy a hímek részt vennének az utódok nevelésében. A többi fajnál úgy tűnik a párzás után a hím végleg elhagyja a nőstényt és egyedül az neveli fel a kölyköket.
 
A család tagjai territoriális állatok. Revírjüket illatanyagokkal jelölik meg. A territóriumok az elsősorban húsevő fajoknál a legnagyobbak, a fosszánál bizonyos helyeken akár 26 &nbsp;km²-es nagyságúak is lehetnek.<ref>Garbutt (2007), S. 212.</ref>
 
===Táplálkozásuk===
116 ⟶ 112 sor:
A fossza közeli rokona, az [[óriásfossza]] ''(Cryptoprocta spelea)'' néhány száz éve kihalt. Feltehetőleg amikor az első emberek megérkeztek a szigetre még élt, így kihalásában az emberi vadászat, illetve zsákmányállatainak, a különféle óriás makiknak az eltűnése játszhatott közre.
 
A jelenleg is elő fajok közül a [[Természetvédelmi Világszövetség]] (IUCN) Vörös Listáján a [[óriás szélescsíkos mongúz|óriás szélescsíkú mongúzt]] ''(Galidictis grandidieri)'' a „veszélyeztetett”; míg három faj, a [[fossza|fosszát]] ''(Cryptoprocta ferox)'', a [[vékonycsíkos mongúz|vékonycsíkú mongúzt]] ''(Mungotictis decemlineata)'' és a [[barnafarkú mongúz|barnafarkú mongúzt]]t ''(Salanoia concolor)'' a „sérülékeny” kategóriába sorolja.
Három további faj, a falanuk ''(Eupleres goudotii)'', a madagaszkári cibetmacska ''(Fossa fossana)'' és a [[szélescsíkú mongúz]] ''(Galidictis fasciatus)'' a „mérsékelten veszélyeztetett” kategóriába van besorolva.
Így már egyedül a széles körben elterjedt és jó alkalmazkodó képességű gyűrűsfarkú mongúz ''(Galidia elegans)'' az egyetlen faj, amelyik a „nem veszélyeztetett” kategóriában maradt.<ref> {{IUCNSearch|Text=Eupleridae|Download=23. Juni 2009}}</ref>
 
== Rendszerezésük ==
180 ⟶ 176 sor:
Morfológiai és életmódbeli különbözőségük miatt a nem sorolták őket egy családba, hanem a több különböző ragadozó családokba tartozónak vélték őket. A [[madagaszkári mongúzok]] ''(Galidiinae)'' alcsaládját a [[mongúzfélék]] ''(Herpestidae)'' egyik alcsaládjának tartották, az [[Afrika|Afrikában]] és [[Ázsia]] déli részén élő mongúzok madagaszkári testvércsoportjának vélve őket.<ref name="Nowak">so noch bei Nowak (1999).</ref>
A falnukot és a madagaszkári cibetmacskát a [[cibetmacskafélék]] ''(Viverridae)'' alcsaládjába sorolták.<ref name="Nowak"/> A falanukot 1835-ös felfedezésekor - elsősorban rovarevő életmódja miatt - nem is a [[ragadozók]], hanem a [[rovarevők]] rendjébe sorolták.<ref name="Gaubert">P. Gaubert, W. Wozencraft, P. Cordeiro-Estrela und G. Veron: ''Mosaics of convergences and noise in morphological phylogenies: What's in a viverrid-like carnivoran?.'' In: Systematic Biology, 54(6), 2005, S. 865-894. [http://www.ebd.csic.es/carnivoros/publica/pdf%5CGaubert%20et%20al%202005b.pdf PDF]</ref>
A fossza rendszertani helyzete volt a legváltozóbb. Ezt a fajt a korai rendszerezők a [[macskafélék]] ''(Felidae)'' családjába sorolták.<ref> beispielsweise: G. Veron: ''La position systématique de ''Cryptoprocta ferox'' (Carnivora). Analyse cladistique des charactères morphologiques de carnivores Aeluroidea actuels et fossiles.'' In: Mammalia, 59 (1995), S. 551-582</ref> Később rájöttek tévedésükre és ekkortól különálló alcsalád tagjaként a ''Cryptoproctidae'' alcsaládba sorolták a cibetmacskaféléken belül.<ref> beispielsweise: W. C. Wozencraft: Order Carnivora. In: D. E. Wilson and D. M. Reeder, (Hrsg.) Mammals Species of the World: a taxonomic and geographic reference, Washington, Smithsonian Institution Press 1993, S. 279-344.</ref>
 
==Képek==