„Függetlenségi nyilatkozat (Magyarország)” változatai közötti eltérés

[[Kossuth Lajos]]nak az [[1849]]. [[március 4]]-i megalázó [[olmützi alkotmány]]ra született meg válaszként a ''Függetlenségi nyilatkozat''. Már [[április 12]]-én előterjesztette tervét az Országos Honvédemi Bizottmánynak, de annak tagjai nem voltak elragadtatva az ötlettől. [[Kossuth]] azonban az [[országgyűlés]]től várt jelentős támogatást, így az [[április 13]]-án tartott zárt országgyűlési ülésen indítványozta az ország függetlenségének kimondását és a [[Habsburg–Lotaringiai-ház]] trónfosztását, ám ekkor még nem sikerült meggyőznie a képviselőket.<br>

Az 1849. április 14-i trónfosztást, illetve a Függetlenségi nyilatkozat április 19-iki közzétételét követően tértek át a címerhasználatban a [[köztársaság]]i címerre, ezért kötik Kossuthhoz. Maga az ú.n. [[ Kossuth-címer]] a magyar címer azon változata, amelyben a zöld hármas halom tetején szerepel a [[nyitott korona]], alakja pedig a szokásos egyenes oldalú pajzs helyett tetején és oldalán befelé ívelt, sajátosan magyarnak tekintett, a népi formakincsből a tarsolylemez alakjához közelítő pajzsforma (szaknyelven [[reneszánsz pajzs]]). A címer bal oldala piros alapon zöld hármas-halmon arany koronát és a korona felett, mintegy a koronából kinőve fehér apostoli kettőskeresztet ábrázol, míg a jobb oldala vörössel és ezüsttel hétszer vágott ún. árpádsávos.