„Hangszerelés” változatai közötti eltérés

▲A hangszerelésre a romantika korától került különösen is nagy hangsúly, amely talán [[Claude Debussy|Debussynél]] érte el fontosságának csúcsát (egyes zenészek véleménye szerint Jeux c. szimfonikus zenekari műve hangszerelés nélkül értéktelen darabnak hatna, olyannyira nagy hangsúly került a zenekari színezésre, mint fő kompozíciós elemre). Egyes zeneszerzők különleges hangszerelési képességeikről, [[zenekar|zenekari]] színezési fantáziájukról voltak híresek (pl. [[Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov|Rimszkij-Korszakov]], [[Maurice Ravel|Ravel]], [[Richard Wagner|Wagner]], [[Arnold Schönberg|Schönberg]]).

▲A hangszerelést általában maguk a zeneszerzők végzik el, azonban pl. [[musical|musicaleknél]] (leginkább az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]-ban) elterjedt módszer, hogy szerzők [[zongora|zongorára]] kidolgozzák művüket, és erre specializált hangszerelő(k) írják meg a zenekari változatot (ilyen pl. [[Andrew Lloyd Webber|Webber]] esetében David Cullen, vagy Stephen Sondheimnál Jonathan Tunick). Komolyzenében is ismertünk hasonló jelenséget pl. [[Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij|Muszorgszkij]] esetében, akinek pl. Hovanscsina c. operáját [[Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov|Rimszkij-Korszakov]] és [[Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics|Sosztakovics]] is meghangszerelte. [[Egy kiállítás képei]] c. zongoraműve pedig [[Maurice Ravel|Ravel]] hangszerelésében, [[szimfonikus zenekar|nagyzenekari]] műként vált igazán ismertté. [[Liszt Ferenc]] temérdek utazása során nem mindig tudott időt szakítani szimfonikus költeményei teljes hangszerelésére, ilyenkor [[August Conradi]] dolgozta ki eleinte a hangszerelés nagy részét. A barokk korban általános volt, hogy a "mester" megírta a fontos részeket (I. hegedű dallamai, énekszólam, basszus, continuo-számozás), tanítványai pedig kidolgozták a belső szólamokat. Ugyanez a módszer más művészeti ágakban sem volt idegen (tudunk olyan festményekről is, ahol a "mester" csak az arcokat festette).

▲Előfordult olyan is, hogy a szerző elhalálozott a mű befejezése előtt, de vázlataiból egyértelműen kidolgozható volt a mű vége (pl. [[Giacomo Puccini|Puccini]] Turandot c. operájának utolsó jelenetét Franco Alfano fejezte be). Korunk legutóbbi ilyen nagy vállalkozása volt a [[Magyar Állami Operaház]] 2000-re kiírt évfordulós [[opera|operakomponálási]] pályázata, amelynek győztes műve [[Bozay Attila]] operája lett, melynek három felvonását három külön szerző hangszerelte meg, mivel Bozay időközben elhunyt.