„A Karib-térség történelme” változatai közötti eltérés

a (kisebb formai javítások)
==[[Karib-térség]] a spanyolok megérkezése előtt==
Amikor a spanyolok 1492-ben elérték a [[Karib-térség|Karib szigeteket]], három fő ember csoportot találtak. Mindannyiuk [[Dél-Amerika|Dél-Amerikából]] vándoroltak a szigetekre viszonylagosan a közel múltban. A kis számú ''ciboney'' [[indiánok]] (vagy Siboney) [[Dominikai Köztársaság|Hispaniola]] és [[Kuba]] észak-nyugati csücskén éltek. A [[Bahama-szigetek|Bahamákon]], [[Nagy-AntillákonAntillák]]on és [[Trinidad és Tobago|Trinidadon]] az ''arawak'' indiánok települtek le. A ''karibok'' a [[Brit Virgin-szigetek|Virgin-szigetek]], és a [[Kis-Antillák]] számos szigetét valamint [[Trinidad]] északnyugati részét birtokolták.
 
A fehér emberek letelepedésében és fennmaradásában e három indián csoportnak nagy szerepe volt.
Elsőként a ''ciboney'' indiánok kb. i. e. 1500 körül jelntekjelentek meg [[Kuba]] és [[Hispaniola]] északnyugati partján. Kis csoportokban (család) éltek, s gyűjtögetéssel, halászattal, vadászattal tartották fenn magukat. Mint a többi szigeteken elő őslakók, ők is kevés ruházatot hordtak, és festettek a testüket. A telephelyeiken nem találtak semmi bizonyítékot arra, hogy növénytermesztéssel, fazekassággal vagy fegyver készítésvelkészítésével foglalkoztak volna. Pattintott kőeszközöket használtak.
 
A ''ciboney indiánokkal'' ellentétben az ''arawak'' és ''karib'' indiánok sokkal előrehaladottabb életmódot folytattak. Az arawak és karib emberek gyakran voltak kapcsolatban egymással, mindegyik csoport alapvetően hasonló anyagokat, technologiáttechnológiát használt, hasonló módon vadásztak, halásztak és művelték meg a földet, azonos technológiával szőtték a ruhákat, készítették az agyag edényeket,agyagedényeket és más háztartási eszközöket. Ezt az ismeretet feltehetőleg az [[Amazonas-medence|Amazonas-medencéből]] medencéből hozták magukkal.
Azonban jelentős különsbség volt szociális és politikai szervezeteik felépítésében s a vallás gyakorlása terén. Lehetséges azonban, hogy ezeket a különbségeket a spanyol megfigyelők eltúlozták.
 
Mind a két népcsoport a [[Dél-Amerika|Dél-Amerikából]] magukkal hozott módszerrel tette termékennyé a földet, amely '''conuco''' néven ismert. A száraz évszak végefelé leégették a bozótot, az erdőt, hogy azt térd magasságú, 3 méter szélességű dombokká forrmálják. Az asszonyok hegyes botokat használva különböző gyökereket ültettek, mint például a keserű és az édes [[yucca]] (manioka), [[yam,]] [[nyilgyökér]]. Egy ilyen mesterséges dombot 10-15 évig használtak megművelésre.
Azonban jelentős különsbségkülönbség volt szociális és politikai szervezeteik felépítésében s a vallás gyakorlása terén. Lehetséges azonban, hogy ezeket a különbségeket a spanyol megfigyelők eltúlozták.
Ez a módszer lehetővé tette a nagy értékű tápanyagot (keményitő és cukor) tartalmazó növények termesztését aránylag kis erőfeszítéssel. A gyökérfélék mellett ismerték még [[amerikai mogyoró]]t, a [[paprika|paprikát]], a [[lopótök]]öt valamit az [[édes krumpli]]t. Kisebb mennyiségű [[dodány]]t, [[kukorica|kukoricát]], [[veteménybab|babot]] és [[tök]]öt is ültettek. Étrendjüket a helyi gyümölcsök, mint például az [[ananász]], vagy a [[guava]] és a [[kesu]] egészitette ki.
 
Protein szükségletüket részben vadászattal biztosították, így a [[hutiák|hutia]], [[iguana]], különböző madarak ([[galambfélék|galamb]], [[papagáj]]), [[kígyók|kígyók,]] [[giliszta-félék]], [[pókok]], és [[rovarok]] is táplálkozásuk részét képezte. A tenger azonban sokkal gazdagabb választékot kínált mint a föld. Sokfajta vízi madár, kagyló-, rák-féleség, halak, a nagy vízi emlősök, mint például a [[karibi manátusz|lamantin]], vagy a [[szirénalakúak|tengeri tehén]], az [[Teknősök|óriás teknős]], - melynek mind a tojása mind a húsa kedvelt étel volt, amelynek súlya néha meghaladta a 600 kg-ot is - az év minden szakában bőségesen ellátta élelemmel a sziget lakóit.
Mind a két népcsoport a [[Dél-Amerika|Dél-Amerikából]] magukkal hozott módszerrel tette termékennyé a földet, amely '''conuco''' néven ismert. A [[száraz évszak]] vége végefeléfelé leégették a bozótot, az erdőt, hogy azt térd magasságú, 3 méter szélességű dombokká forrmáljákformálják. Az asszonyok hegyes botokat használva különböző gyökereket ültettek, mint például a keserű és az édes [[yucca]] (manioka), [[yam,]] [[nyilgyökérnyílgyökér]]. Egy ilyen mesterséges dombot 10-15 évig használtak megművelésre.
 
Ez a módszer lehetővé tette a nagy értékű tápanyagot (keményitőkeményítő és cukor) tartalmazó növények termesztését aránylag kis erőfeszítéssel. A gyökérfélék mellett ismerték még [[amerikai mogyoró]]t, a [[paprika|paprikát]], a [[lopótök]]öt valamit az [[édes krumpli]]t. Kisebb mennyiségű [[dodánydohány]]t, [[kukorica|kukoricát]], [[veteménybab|babot]] és [[tök]]öt is ültettek. Étrendjüket a helyi gyümölcsök, mint például az [[ananász]], vagy a [[guava]] és a [[kesudió|kesu]] egészitetteegészítette ki.
 
Protein szükségletüket részben vadászattal biztosították, így a [[hutiák|hutia]], [[zöld leguán|iguana]], különböző [[madarak]] ([[galambfélék|galamb]], [[papagáj]]), [[kígyók|kígyók,]], [[giliszta-félék]]félék, [[pókok]], és [[rovarok]] is táplálkozásuk részét képezte. A tenger azonban sokkal gazdagabb választékot kínált mint a föld. Sokfajta vízi madár, kagyló-, rák-féleség, halak, a nagy vízi emlősök, mint például a [[karibi manátusz|lamantin]], vagy a [[szirénalakúak|tengeri tehén]], az [[Teknősök|óriás teknős]], - melynek mind a tojása mind a húsa kedvelt étel volt, amelynek súlya néha meghaladta a 600 kg-ot is - az év minden szakában bőségesen ellátta élelemmel a sziget lakóit.
 
==A békés arawak indiánok==
A spanyolok úgy jellemezték az arawak indiánokat, mint békés, barátságos, vendégszerető és szertartásos embereket. A Nagy Antillák és a Bahama szigetek egyfajta trópikustropikus paradicsom volt a benszulöttekbennszülöttek számára. Mezőgazdaságuk egyszerű, de hatékony volt, a kellemes klimaklíma pedig szükségtelenné tette a fűtést, s olyan házak építését, amelyek védelmet nyújtanak az idő viszontagságaival szemben. Az élemiszerrőlélelmiszerről a természet gondoskodott, így az arawak emberek szabad idejükben cserepeket készítettek, kosarat fontak, pamutot szőttek, és viszonylag egyszerű kőeszközökkel igényesen kidolgozott kőszobrocskákat készítettek. Az asszonyok és férfiak festették a testüket és kedvelték az ékszereket, amelyek töbnyiretöbbnyire csontból, kagylóból[[kagyló]]ból, kőből, vagy aranyból készŭltkészült. Az arany értékes volt számukra, mivel természetes formájában a folyók medréből mosták ki. Ezeket az arany rögöcskéket sima lemezzé alakították, nyakékek, maszkot készítésehezkészítéséhez használták, vagy fül- és orrkarikává formálták. Az [[arany]] diszekdíszek különösen felkeltették a spanyolok érdeklődését, s rabszolgaságba kényszerítették az őslakókat, hogy több nemes fémhez[[nemesfém]]hez jussanak.
 
Arawak emberek kedvelt időtöltése volt a labdajáték, amelyet az európai fotballhoz[[futball]]hoz lehetne leginkább hasonlítani. Majdnem minden falunak volt egy négyszögletes pályája erre a célra. Az ünnepek és tánc is gyakori jelenség volt, de a sokkal ünnepélyesebb vallási vagy szertartásos festiválokatfesztiválokat a közösség vezetője szervezte.
A tánc talán még gyakoribb volt a Karibokkaribok körében, akik alkohol fogyasztással kötötték egybe ezeket az ünnepeket. Az alkoholt[[alkohol]]t a [[kukorica|kukoricából]], édes burgonyából[[édesburgonya|édesburgonyából]] és ananászléből[[ananász]]léből erjesztették. Később, a spanyol hódítás után, a rutinos alkohol fogyasztás általánossá vált az arawak indiánok körében is. Mindkét törzsbeliek használtak dohányt.
Az arawak indiánoknak szervezett vallási és politikai rendszerük volt, ahol a legfőbb vezető a '''caciques''' volt, akinek hatalma csak névleges, vagy inkább tiszteletbeli volt. A szigeteken belül a területeket provinciákra, a provinciákat pedig kerületekre osztották, amelynek élén a terület főembere állt. Útasitásait, parancsait minden meggondolás nélkül végre kellett hajtani.
 
Az awarak emberek hitték, hogy a jó és gonosz szellem megszállja az ember testét és sok más természetes tárgyat is. Keresték a szellemekkel való kapcsolatot papjaikon és sámánjaikon kersztül. Kis plasztikáik ezeket a szellemeket személyesítették meg, amelyeket '''zemis'''-nek hivtak.
Az arawak indiánoknak szervezett vallási és politikai rendszerük volt, ahol a legfőbb vezető a '''caciques''' volt, akinek hatalma csak névleges, vagy inkább tiszteletbeli volt. A szigeteken belül a területeket provinciákra, a provinciákat pedig kerületekre osztották, amelynek élén a terület főembere állt. ÚtasitásaitUtasításait, parancsait minden meggondolás nélkül végre kellett hajtani.
 
Az awarak emberek hitték, hogy a jó és gonosz szellem megszállja az ember testét és sok más természetes tárgyat is. Keresték a szellemekkel való kapcsolatot papjaikon és sámánjaikon kersztülkeresztül. Kis plasztikáik ezeket a szellemeket személyesítették meg, amelyeket '''zemis'''-nek hivtakhívtak.
 
==A harcos karibok==
[[Fájl:Carib indian family by John Gabriel Stedman.jpg|bélyegkép|balra|120px|Karib indián család (Gabriel Stedman rajza)]]
A karibok kormányzata sokkal decentralizáltabb volt, mint az arawakoké. [[Fájl:Carib indian family by John Gabriel Stedman.jpg|bélyegkép|Karib indián család, Gabriel Stedman rajza]]Mindegyik falu önálló volt és egy vagy több - a közösség által választott - harcos töltötte be a vezető szerepet. A karib férfiak az idejüket vadászattal, halászattal és a katonai gyakorlattokkalgyakorlatokkal töltötték, míg az asszonyok végezték a többi munkát. Mindkét törzsnél szétvélasztottákszétválasztották a nemek között a munkát, de ez a munkamegosztás a karibok között sokkal merevebb volt, mint az arawak társadalomban. Mindkét esetben a nők készítették az életelekételeket, szőtték az öltözékeket, fonták a kosarakat és készítették cserép edényeiket, valamitntvalamint karban tartották a conuco-t. Az arawak asszonyok viszonylagosan egyenlőek voltak sok területen a férjükkel, nem választották őket külön a családtól a házasság előtt. A szűzesség[[szüzesség]] nem volt fontos számukra, az arawak férfiak kedvelték a gyakorlattal rendelkező asszonyokat.
 
A karib férfiak egy közösségben laktak s a feleségek külön éltek másik kunyhókban. Az asszonyokat úgy kezelték mint a szolgákat, akik öltöztették és etették férjeiket, takarították házukat, hordozták a terheket, s a földeken dolgoztak.
 
A karib ember gyakorlott csónak építők voltak, s félelem nélküli harcosok, akik szinte mindig legyőzték az arawak indiánokat, és jelentős sikereket értek el a fehérekkel szemben is. Számukra a katonai gyakorlat végzése művészetnek, vagy sportnak számított, s jelentős időt töltöttek a harcmodor fejlesztésére.
Mivel a karibok hevesen védekeztek a rabszolgaság ellen, a spanyolok úgy írták le őket, mint vérszomjak vadak. A kifejezést kannibál a karib (spanyol karibal) szóból származtatják. Az emberi hús nem volt rendszeres az étrendjükben. A kannibalizmust mint vallási szertartást gyakorolták. A csatákban elfogott harcosokat torturának vetették alá, majd megölték és a legbátrabbakat elfogyasztották. A hirhedt karib vadság és kegyetlenség természetesen eltúlzott. Amikor a franciák és az angolok a Kis Antillákon 1630 táján letelepedtek, a kezdeti időszakban a karibok baratságosak voltak, s élelmet biztosítottak az utazók számára, csak az európai támadások után váltak ellenégessé.
 
== 1492 után ==
=Forrás=
[[Fájl:Political Evolution of Central America and the Caribbean 1700 and on.gif|bélyegkép|jobbra|250px|Politikai változások a Karib-térségben 1700 után]]
* Jan Rogozinski: A Brief History of the Carribbean/ from the Arawak and Carib to the present, 1999.
 
=Külső hivatkozás=
Mivel a karibok hevesen védekeztek a rabszolgaság ellen, a spanyolok úgy írták le őket, mint vérszomjak vadak. A kifejezést kannibál a karib (spanyol karibal) szóból származtatják. Az emberi hús nem volt rendszeres az étrendjükben. A kannibalizmust[[kannibalizmus]]t mint vallási szertartást gyakorolták. A csatákban elfogott harcosokat torturánaktortúrának vetették alá, majd megölték és a legbátrabbakat elfogyasztották. A hirhedthírhedt karib vadság és kegyetlenség természetesen eltúlzott. Amikor a franciák és az angolok a [[Kis Antillákon-Antillák]]on 1630 táján letelepedtek, a kezdeti időszakban a karibok baratságosakbarátságosak voltak, s élelmet biztosítottak az utazók számára, csak az európai támadások után váltak ellenégesséellenségessé.
http://www.raceandhistory.com/Taino/
 
http://www.paradise-inn-carriacou.com/caribs.php
== Gyarmatosítás ==
{{csonk-szakasz}}
 
==Forrás==
* Jan Rogozinski: ''A Brief History of the Carribbean/ from the Arawak and Carib to the present,'' (1999.)
 
==Külső hivatkozás==
=Lásd még=
* http://www.raceandhistory.com/Taino/
[[Karib-térség]]
* http://www.paradise-inn-carriacou.com/caribs.php
 
[[Kategória:Amerika történelme|Karib]]
[[Kategória:Észak-Amerika|Karib terseg tort]]
[[Kategória:Közép-Amerika|Karib]]
 
[[en:History of the Caribbean]]
Névtelen felhasználó