„Szegedi Kisvasút” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
50. sor:
[[Szeged]] területe a múlt század elején még a többszöröse volt a mainak. Északi irányban egészen [[Kistelek]]ig, nyugati irányban (amerre a kisvasút haladt) pedig gyakorlatilag a mai megyehatárig terjedt a város határa. Akkoriban még nem voltak itt települések, csak elszórt tanyák, és egy közigazgatási központ Szeged-Alsóközpont néven a mai [[Mórahalom]] területén. Az itt lakó embereknek a tömegközlekedését viszont meg kellett oldani valahogy.
A vasút építését közel negyven évnyi vita előzte meg. Bírálták a vonalvezetést, és állandó vita tárgya volt, hogy keskeny- vagy normál nyomtávú vasútvonalat építsenek-e? Több alternatíva is felmerült, például kis híján megszavazták a
A vonal kezdőpontja a [[Belvárosi híd (Szeged)|Belvárosi híd]] lábánál, a mai Roosevelt téren volt, ahol akkoriban a napi élelmiszerpiac (akkori nevén Makai-piacz) működött. A kisvasút innen kikanyarodott a Tisza-partra, végighaladt a Klinikák előtt, majd a mai Árvízi emlékmű magasságában áthaladt az akkori vasúti híd egyik pillérje alatt, és a Tisza-pályaudvar melletti Közraktárak mellett(amelyekhez természetesen iparvágányok is vezettek), érte el az Átrakó-pályaudvart, ahol fűtőház, igazgatósági épület, javítóműhely stb. is volt. Innen a Boszorkány-sziget, majd Szentmihálytelek érintésével jutott Kunhalomra, ahol a vonal kettéágazott.
64. sor:
Ezen a vonalon működött az ország első dízel-elekromos mozdonya a [[Láng Gépgyár]] által gyártott M1-M4. Itt működött az ország második, Szeged első vasúti fénysorompója. Piaci napokon gyorsvonatok is közlekedtek. Jelen vasút tapasztalatait felhasználva épült később a [[Kecskeméti Kisvasút]], amely 2009 decemberéig szolgálta a [[Kecskemét]] környéki [[tanya]]világot.
Sajnos 1975-ben ezt a kisvasutat is elérte a vég, és megszüntették, pedig egyes általa érintett helyeken (Feketeszél) még ma sincs kiépített közút.
==Emlékezete==
| |||