„Max Delbrück” változatai közötti eltérés

a
Zöld növények, kétéltűek, madarak és emlősök kékítése.,
a (Bot: következő hozzáadása: zh-min-nan:Max Delbrück)
a (Zöld növények, kétéltűek, madarak és emlősök kékítése.,)
[[Kép:Max Delbruck.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Max Delbrück]]
'''Max Ludwig Henning Delbrück''' ([[Németország]], [[Berlin]], [[1906]]. [[szeptember 4.]] - [[USA]], [[Kalifornia]], [[Pasadena]], [[1981]]. [[március 9.]]) német származású amerikai biológus, a [[molekuláris biológia]] egyik úttörője. 1969-ben [[Alfred Day Hershey]]vel és [[Salvador Luria|Salvador Luriával]] megosztott orvosi-biológiai [[Nobel-díj]]at kapott a [[bakteriofág]]ok - [[Baktériumok|baktérium]]okat fertőző [[vírus]]ok tanulmányozásáért. Kulcsszerepet játszott annak meghatározásában, mennyire fontos a [[sejt]] [[genetika]]i információit tartalmazó [[Dezoxiribonukleinsav|DNS]]-molekula, segített kiterjeszteni a [[fizika]] huszadik századi forradalmát a [[Biológia|biológiára]]. Alapvető fontosságú fölfedezések nem kapcsolódnak a nevéhez, de döntő hatást fejtett ki, amikor úttörője lett az alapvető biológiai folyamatokhoz való újfajta közelítésnek. A legegyszerűbb szervezet, a [[bakteriofág]] segítségével megvalósuló genetikai átvitel kifejlesztésével megalapította a bakteriális genetikát, és utat nyitott a [[dezoxiribonukleinsav]] szerkezetének föltárásához. [[Erwin Schrödinger]]en kívül, akinek ''Mi az élet?'' című műve vezette el [[Francis Crick]]et és [[James Watson]]t a [[Molekuláris biológia|molekuláris biológiához]], Delbrück volt a tudomány kényes esztétája.<ref>[http://www.pubmedcentral.nih.gov/articlerender.fcgi?artid=2034633 Anecdotal, Historical and Critical Commentaries on Genetics: Max Delbrück<!-- Robot generálta cím -->]</ref>
 
==Pályafutása==
==Kutatásai==
 
A [[bakteriofág]]ok olyan [[vírus]]ok, amelyek megszállják a [[Baktériumok|baktérium]]okat, és a gazdasejt anyagát használják föl a maguk megsokszorozására. A "fágokat" a 20. század elején fedezték föl, és kezdetben csak érdekességnek tartották. A sötétmezős mikroszkópia kifejlesztése után látni lehetett, hogy ezek a lények egy [[Dezoxiribonukleinsav|DNS]] néven ismert [[nukleinsav]]ból és az azt burkoló [[Fehérje|fehérjéből]] állnak. Delbrück, anélkül hogy rájött volna a DNS jelentőségére, fölismerte, hogy a [[bakteriofág]]okat - amelyek az élő és az élettelen határán állnak - föl lehet használni a [[genetika]]i információ reprodukálásának és átvitelének tanulmányozására.
 
==Legelismertebb teljesítménye==
 
Delbrück legfontosabb teljesítménye, hogy kitalálta a kísérleti és statisztikai technikákat, amelyek segítségével nagyon pontosan lehetett tanulmányozni az életnek ezeket az alapvető formáit. Az továbbra sem derült ki, hogy az ebihalforma fágok miként továbbítják a genetikai információt, de az világossá vált, hogy vagy a DNS segítségével, vagy magán a fehérjehüvelyen át. Továbbá kiderült, hogy az érintetlen fág sohasem hatol bele azokba a [[Baktériumok|baktérium]]okba, amelyekből utódai valamilyen módon távoznak. Delbrück 1943-ban megjelent cikksorozata, amelyet [[Salvador Luria|Salvador Luriával]] közösen írt, nagy figyelmet keltett. A két tudós hamarosan megalapította a kutatók "fágcsoport"-ját. Delbrück 1944-es "fágértekezése" rendet teremtett a kutatásban, biztosítva, hogy a [[bakteriofág]]oknak csak bizonyos tulajdonságait használják föl. Pályafutása vége felé Delbrück a [[gombák]]hoz hasonló lények érzéki észleletének és reflexeinek problémáival foglalkozott, abban a reményben, hogy komoly haladást ér el a [[Élettan|fiziológiában]]. Ez a munka nem volt olyan termékeny, mint a fágokkal végzett kísérletek. Szerepet játszott továbbá a kölni Genetikai Intézet megalapításában, amelyet rendszeresen látogatott, és 1963-ig gyakran dolgozott is ott. 1969-ben genetikai munkásságáért [[Alfred Hershey]]vel és [[Salvador Luria|Salvador Luriával]] együtt megkapta a [[Nobel-díj]]at. 1977-ben vonult vissza a Caltechről.
 
=Forrás=
578 374

szerkesztés