Wikipédia

„Mweru-tó” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
botok
247 461 szerkesztés
a →‎Társadalomföldrajz: kurzív és fett tartalmú zárójelek javítása,
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
botok
159 785 szerkesztés
a Bot: következő módosítása: eo:Mŭero; kozmetikai változtatások
3. sor:
| kép = Lake mweru.jpg
| képaláírás = [[Földrajzi koordináta-rendszer|Koordináta]]: {{Koord|9|10|0|D|28|30|0|K}}
| hely = {{Kongói Demokratikus Köztársaság}}<br />{{Zambia}}
| típus =
| források = [[Luapula]]-folyó<br />[[Kalungwishi-folyó]]
| lefolyások = [[Luvua]]-folyó
| vízgyűjtő =
| országok = [[Zambia]]<br /> Kongói Demokratikus Köztársaság
| tó hosszúság = 131
| tó szélesség = 56
17. sor:
| parthossz = 436
| magasság = 917
| szigetek = [[Kilwa-sziget, Lake Mweru|Kilwa-sziget]]<br />[[Isokwe-sziget]]
| települések = [[Nchelenge]], [[Kashikishi]], [[Chiengi]], [[Pweto]], [[Kilwa]], [[Lukonzolwa]]
}}
 
A '''Mweru-tó''' [[Afrika]] második leghosszabb folyójának, a [[Kongó (folyó)|Kongónak]] leghosszabb oldalágán fekvő édesvízű tó. A tó [[Zambia]] és a [[Kongói Demokratikus Köztársaság]] határán terül el, a Kongó teljes hosszához a maga 110&nbsp;km-ével járul hozzá, a Kongó felső folyását képező [[Luapula]]-folyó és a tóból kifolyó [[Luvua]]-folyó között.<ref name="Google">[http://google.earth.com Google Earth] accessed 29 March 2007. When in flood [[Lake Bangweulu]] and its swamps may temporarily have a larger area, but not a larger volume.</ref>
 
A ''Mweru'' szó számos [[bantuk|bantu]] nyelven „tavat” jelent, ezért a tavat gyakran csak Mweruként emlegetik
 
== Földrajza ==
 
A Mweru tavat elsősorban a déli mocsaras területeken átfolyó [[Luapula]]-folyó és a keletről érkező [[Kalungwishi]]-folyó táplálja. Északi végén a [[Luvua]]-folyó vezeti le vízét, mely innen északnyugati irányban halad és a [[Lualaba]]-folyóba torkollik, mely később a Kongóba ömlik. A Mweru a [[Kongó-medence]] második legnagyobb tava, 150&nbsp;km-re nyugatra fekszik a medence legnagyobb tavának, a [[Tanganyika-tó]]nak a déli végétől.<ref name="Google"/>
 
A Luapula-folyó torkolata mocsaras folyódeltát alkot, mely csaknem olyan széles, mint a tó déli vége. A folyó alsó szakasza és a tó bizonyos értelemben egy egységet alkot. Ahhoz képest, hogy a tó olyan területen fekszik, melyben a száraz és esős évszakok jól elkülöníthetőek, a tó szintje és területe nem változik számottevően. A vízszint éves változása 1,7 m, legmagasabb szintjét májusban, legalacsonyabbat januárban éri el.<ref name="NISC">[http://www.nisc.co.za/oneAbstract?absId=1618 AR Bos, CK Kapasa and PAM van Zwieten: "Update on the bathymetry of Lake Mweru (Zambia), with notes on water level fluctuations".] ''African Journal of Aquatic Science'', 31 (1) : 145–150 (2006). Accessed 4 March 2007.</ref> Ennek oka részben az, hogy a Luapula-folyó a [[Bangweulu-tó|Bangweulu-mocsarak]] és árterület vízét vezeti le, melyek szabályzó hatással vannak a vízáramlásra, az áradásokat pufferként veszik fel és csak fokozatosan engedik a vízelvezetést, részben pedig az, hogy a Mweru-tó vízét elvezető Luvua-folyó hirtelen esésű és gyors folyású, növényzet nem akadályozza folyását.<ref name="Google"/> A Mweru-tó szintjének hirtelen emelkedését gyorsan ellensúlyozza a Luvua-folyó gyors vízelvezetése.
 
A Mweru-tó átlagos hossza 118 km, szélessége 45 km, hosszanti tengelye északkelet-délnyugati irányú. Tengerszint feletti mgassága 917 m, jóval magasabb, mint a Tanganyika-tóé (763 m).<ref name="Google"/> A tó a [[Nagy Hasadékvölgy]] Mweru-Luapula árkában fekszik.<ref name="Master">
38. sor:
Egy kisebb, mocsaras tó, a [[Mweru Wantipa-tó]] (más néven Mweru-láp) fekszik a tótól kb. 50 km-re keletre, a Kalungwishitől északra. A láp lefolyástalan, vize többnyire a Kalungwishiből érkezik egy vízzel átitatott területen, úgynevezett [[dambó]]n keresztül, de nagyobb áradások esetén vize átömlik a Kalungwishibe és a Mweru-tóba.<ref>See the [[Lake Mweru Wantipa]] article for references.</ref>
 
== Társadalomföldrajz ==
=== Felfedezése ===
 
A tavat már az [[Arabok|arab]] és [[szuahéli]] [[elefántcsont]]-, [[réz]]- és [[rabszolga|rabszolga-kereskedőkereskedők]]k is ismerték, akiknek egykoron a [[Kilwa-sziget]]en volt a bázisa. Kereskedelmi útvonalaik az [[Indiai-óceán]] partján fekvő [[Zanzibár]]ból a Tanganyika-tó partján fekvő [[Ujiji]]n keresztül a Mweru-tóhoz, majd onnan a [[Lunda királyság|Lunda]], [[Luba]], [[Msiri]] és [[Kazembe]] királyságokba vezettek. A nyugat felé tartó kereskedelmi útvonalak ezekből a királyságokból egészen az [[Atlanti-óceán]]ig húzódtak, így a Mweru-tó egy, a kontinensen átvezető kereskedelmi útvonalon feküdt.<ref name="Watson">[http://www.nrzam.org.uk/NRJ/V3N1/V3N1.htm The ''Northern Rhodesia Journal'' online at NRZAM.org: Dr Blair Watson: "The Occupation of Kilwa Island - Extracts from District Notebook No. 6"]. Vol III No. 1 pp70-74, (1956).</ref>
 
[[1796]] és [[1831]] között Pereira, Francisco de Lacerada és más portugál kereskedők [[Mozambik]]ból indulva meglátogatták Kazembét, abból a célból, hogy megállapodást kössenek az [[Angola|Angolába]] vezető kereskedelmi utak használatáról. A portugáloknak ismerniük kellett a tavat, hiszen csak 5&nbsp;km-t kellett megtenniük Kazembétől északi irányban, hogy megpillantsák a tavat. A kereskedőket azonban jobban érdekelték a kereskedelmi útvonalak mint a felfedezés és így későbbi beszámolóikban nem említették a tavat.<ref name="Paine">[http://www.nrzam.org.uk/NRJ/V1N2/V1N2.htm The ''Northern Rhodesia Journal'' online at NRZAM.org: Denis Paine: "Lake Mweru - Its Fish and Fishing Industry."] Vol I, No. 2 pp7-13 (1950). Accessed 2 April 2007. "Lacerda was probably the first European to see Lake Mweru," p7. Greek fishermen: p8.</ref> [[David Livingstone]] felfedező és misszionárius volt az, akinek a felfedezést tulajdonítják. Livingstone [[1867]]-68-as utazásai során „Moero”-tóként említette a tavat.<ref>David Livingstone & Horace Waller (Ed): "The Last Journals of David Livingstone in Central Africa from 1865 to his Death". Two Volumes. John Murray, London, 1874.</ref>
47. sor:
Livingstone tanúja volt a tó északi és keleti felén folyó rabszolga-kereskedelem által okozott pusztításnak és szenvedésnek; beszámolói segítettek a rabszolga-kereskedelem elleni határozott fellépésnek. Ennek ellenére még az [[1890]]-es évekig tartott a kereskedelem. Időközben [[1870]] és [[1891]] között összetűzések és háborúk robbantak ki Msiri [[Yeke]] király valamint a környékbeli főnökök és kereskedők között, mely bizonytalanná tette a területet. Livingstone után nagyon kevés európai látogatott ide, amíg [[Alfred Sharpe]] 1890–91-ben, valamint a [[Stairs Expedíció]] [[1892]]-ben erre nem látogatott és szövetséget nem kívánt kötni Msirivel. A Stairs Expedíció megölte Msirit és Katangát átadta a belga [[II. Leopold]] királynak. Sharpe 1891-ben egyik tisztjét bízta meg az első gyarmati település létrehozásával a Luapula-Mweru völgyben [[Chiengi]]nél.
 
=== Történelmi fejlődés ===
 
[[KépFájl:Mweru-Luapula.jpg|thumb|300px|A Mweru-tó és fő beömlő folyói, az alsó Luapula-folyó és mocsarai és a Kalungwishi. Északon az elvezető folyó, a Luvua látható. A víz feketének látszik a NASA műholdas felvételén. A mocsarak kiterjedését folytonos kék vonal, az árterületet szaggatott vonal jelzi. A zambiai városok: 1 Chiengi, 2 Kashikishi, 3 Nchelenge, 4 Mwansabombwe, 5 Mwense; Kongóban: 6 Pweto, 7 Kilwa, 8 Kasenga. Egyéb képződmények: 9: Chisenga sziget, 10 a Kongói Demokratikus Köztársaság legnagyobb mocsári szigete, 11 fő árterület. ''(Kép: Jacques Descloitres, MODIS Rapid Response Team, NASA/GSFC.)'']]
A tó nyugati partja [[Belga-Kongó]], a keleti partja a brit [[Észak-Rodézia]] protektorátus része lett. Bár a Kilwa-sziget a nyugati parthoz fekszik közelebb, mégis Észak-Rodéziához csatolták, következésképpen Zambia rendelkezik a vízfelület 58%-ával, míg a Kongói Demokratikus Köztársaság 42%-ával.
 
=== Települések ===
 
A Mweru-tó partján számos falu fekszik, melyek közül több csak időszakos tábor. A fontosabb városok a zambiai oldalon [[Nchelenge]], [[Kashikishi]] és [[Chiengi]], a Kongói Demokratikus Köztársaság oldalán, [[Kilwa]] (a szigettel szemben fekvő város), [[Lukonzolwa]] és [[Pweto]].
 
A Kilwa-sziget mellett két további lakott sziget található a tavon: a zambiai Isokwe-sziget (3&nbsp;km<sup>2</sup> ) és egy 2&nbsp;km<sup>2</sup>-es sziget a Luapula torkolatával szemben a kongói oldalon.
 
A tó kongói oldalát érintette az [[1999]]-[[2003]] között dúló [[második kongói háború]]. Számos menekült érkezett Zambiába, akiket a [[Mporokoso]] és [[Kawambwa]] körzetekben helyeztek el.
 
=== Szállítás ===
 
A belgák rendszeres hajójáratot üzemeltettek a tavon, a hajó a ''Charles Lemaire'' lapátos gőzhajó volt, mely [[Kasenga]] és [[Pweto]] között üzemelt, ha a hajó Kilwánál is megállt az út teljes hossza csaknem 300&nbsp;km volt. Kisebb hajók ma is megteszik ezt az utat. A vízi szállítás a zambiai oldalon kevésbé jelentős, kivéve a Kilwa-szigetre, Isokwe-szigetre és Chisenga-szigetre járó hajókat.
 
=== Halászat ===
 
A Mweru-tó mindig is híres volt nagy keszegeiről ''(Tilapia macrochir)'', (helyi nyelven „pa-lay”) melyeket hagyományosan állványokon vagy gyékényszőnyegen szárítottak a napon, ezután került a hal a piacra. (A füstölés és a sózás csak újabban jött divatba.) Harcsa (egyik faja 2 m-esre is megnő), egy pontyfaj, tigrishal, elefánthal és egy szardíniaszerű hal szintén megtalálható a tóban.
 
=== Bányászat ===
 
A [[Dikulushi]] külszíni fejtésű [[rézbánya]] Kilwától 50&nbsp;km-re északra, a tótól 23&nbsp;km-re nyugatra található a Kongói Demokratikus Köztársaság területén. A rézércet nehézgépjárművek szállítják a Mweru-tavon keresztül, kompon, Kilwától Nchelengeig, ahonnan további 2500&nbsp;km-t tesznek meg a Namíbiában fekvő Tsumeb rézkohójáig.<ref>[http://www.anvilmining.com/prj_dikulushi2.shtml Anvil Mining: "Dikulushi Operation".] Website accessed 30 March 2007.</ref>
 
=== Turizmus ===
 
Bár a Mweru-tavat igazán szépnek tartják, a környék turizmus szempontjából fejletlen.<ref name="Spectrum">Camerapix: "Spectrum Guide to Zambia." Camerapix International Publishing, Nairobi, 1996.</ref> A nehéz megközelíthetőség, a természetvédelem hiánya és a Kongói Demokratikus Köztársaságban [[1996]]-[[2003]] között dúló háborúk sem segítettek ezen az állapoton. 60 évvel ezelőtt a tó nyugati és északi partjai hatalmas elefántcsordáknak adtak otthont, a Luapula árterületen zambézi mocsáriantilopok csordái legeltek, a [[Lusenga Nemzeti Park]]ban és a [[Mweru Wantipa Nemzeti Park]]ban [[kafferbivalyok]], különféle [[antilop]]ok és [[oroszlán]]ok éltek. A legtöbb állati populáció csökkent a vadászat, az élőhely elvesztése és az orvvadászat következtében. A zambiai oldalon talán csak a Mweru Wantipa Nemzeti Parkban van turizmusra lehetőség. A körülmények a kongói oldalon, a tótól 75&nbsp;km-re délnyugatra a [[Kundelungu Nemzeti Park]]ban kedvezőbbek a turizmus számára.
 
== Lásd még ==
* [[Nagy Hasadékvölgy]]
* [[Luapula]]-folyó
* [[Luvua]]-folyó
* [[Kalungwishi]]-folyó
* [[Kazembe]]
* [[Katanga tartomány|Katanga]]
* [[Msiri]]
* [[Mweru Wantipa-tó]]
* [[Luapula tartomány]]
 
== Külső hivatkozások ==
* [http://www.zambiatourism.com/travel/places/lakmweru.htm Zambia turistainformáció]
 
== Hivatkozások ==
<references />
:'''Általános hivatkozások'''
* Területek, mélységek: [http://www.nisc.co.za/oneAbstract?absId=1618 AR Bos, CK Kapasa and PAM van Zwieten: "Update on the bathymetry of Lake Mweru (Zambia), with notes on water level fluctuations".] ''African Journal of Aquatic Science'', 31 (1) : 145–150 (2006). Accessed 4 March 2007.
* [http://www.ilec.or.jp/database/afr/dsafr026.html World Lakes Database entry for Lake Mweru]
 
[[Kategória:Afrika tavai]]
102. sor:
[[da:Lake Mweru]]
[[de:Mwerusee]]
[[eo:MweruMŭero]]
[[es:Lago Moero]]
[[eu:Mweru lakua]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Mweru-tó”