„Szív” változatai közötti eltérés

A gerincesek szíve [[szívizom]]ból áll, ami a simaizmokhoz hasonlóan akaratunktól függetlenül működik, ám azoktól eltérően gyors és erőteljes összehúzódásokra képes és csak ebben a szervben található meg. Egy átlagos, percenként 72-szer összehúzódó emberi szív megközelítőleg 2,5 milliárdszor húzódik össze egy átlagos élettartam alatt. A nők szíve átlagosan 250-300 g, a férfiaké 300-350 g.<ref name=Gray>'''(en)'''Henry Gray: Anatomy of the Human Body (1918), V. Angiology 4b. The Heart [http://education.yahoo.com/reference/gray/subjects/subject/138]</ref>

A jobb kamra ''(ventriculus dexter)'' egy vékony falu (kb. 53-4 mm vastag, falvastagsága harmada a bal kamráénak<ref name=Gray></ref>), nagyjából V-alakú üreg. A jobb pitvar felé eső nyílásban helyezkedik el a tricuspidalis billentyű, melynek vitorláit vékony szálak ''(chordae tendinae)'' rögzítik a kamra faláról eredő papillaris izmokhoz. A kamra falán jól látható izomnyalábok futnak végig ''(trabeculae carneae)''. A jobb kamra elülső szárából az üreg fokozatos szűkülésével ered a fő tüdőverőér ''(truncus pulmonalis)'', ami kívülről kúp alakot kölcsönöz a kamra elülső részének ''(conus arteriosus)''. A tüdőverőér eredésénél foglal helyet a pulmonalis billentyű ''(valva trunci pulmonalis)''.

A bal kamra ''(ventriculus sinister)'' egy tojásalakú izomtömlő, mely a kamraközti sövényen keresztül (mely tulajdonképpen a bal kamra falának része) bedomborodik a jobb kamrába, jellegzetes V-alakot kölcsönözve neki. Fala jóval vastagabb a jobb kamráénál (kb. 10-12 mm<ref name=Réthelyi>Réthelyi Miklós (szerk.) = Funkcionális anatómia, Medicina kiadó, 2006, ISBN 963-242-564-2</ref>) és belső felszíne egyenetlen a falon futó vaskos izomgerendáknak ''(trabeculae carneae)'' köszönhetően. Üregébe beemelkednek a bicuspidalis billentyűt rögzítő és mozgató papillaris izmok. A bal kamrából indul az [[aorta]], melynek eredésénél billentyű ''(valva aortae)'' gondoskodik arról, hogy a vér ne áramolhasson vissza a [[diasztolé]] alatt.

A szívet az aorta billentyű elülső jobb és bal tasakjai felett eredő koszorúserek vagy koronáriák látják el oxigéndús vérrel. Vénás vérét a ''sinus coronarius'' vezeti el a jobb pitvarba. A szívizomzat [[oxigén]] és tápanyagellátása életbevágóan fontos, mivel a szív az élet során folyamatosan működik és energiaigényét csak oxigén jelenlétében képes megfelelően kielégíteni ([[aerob]] anyagcserét folytat). A szív vénás vérének oxigén [[szaturáció]]ja mindössze 25%-os, az oxigén parciális nyomása pedig 20 Hgmm körüli.<ref name=Fonyó>Fonyó Attila, Ligeti Erzsébet: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina kiadó, 2008, ISBN 978-963-226-126-3</ref> Ez nagyon magas oxigénkihasználást jelent, a szív gyakorlatilag nyugalomban is a [[hypoxia]] határán dolgozik. Amennyiben az oxigénigénye megnő, azt csak a vérátáramlás hatékony emelésével képes fedezni, ezért a szívet ellátó koronáriaerek épsége rendkívül fontos.