„Feketeváros” változatai közötti eltérés

 

{{Osztrák település infobox

'''Feketeváros''' ([[német nyelv|németül]] ''Purbach am Neusiedler See'') város [[Ausztria|Ausztriában]] [[Burgenland]] tartományban a [[Kismartoni járás]]ban.

 

[[Kismarton]]tól 18 km-re északkeletre a [[Fertő]] partján fekszik.

 

Magyar neve a határában található várrom egykori magyar nevéből (Feketevár) keletkezhetett. Német neve a német ''purbach'' (= tiszta vízű patak), vagy a német ''burgbach'' (= várpatak) szóból ered és a várrom mellől a falun keresztül a [[Fertő]]be folyó ma ''Angergraben''-nek (réti árok) nevezett patakról származik.

 

Feketeváros határa egykori vaslelőhely. A ''Burgstall'' nevű helyen késő [[bronzkor]]i földvár maradványai látszanak és számos római lelet is előkerült, hiszen itt vezetett át a római [[borostyánkő út]] is. A Burgstallon állt erődítmény később is nagy szerepet játszott a település védelmében, így a török időkben és a kuruc háborúk során is. Ma a Burgstall teljes műemléki védelem alatt áll. A [[3. század]] végére a helyi lakosság eltanulta a rómaiaktól a szőlőművelést és megindult a település első virágzása. A szőlőtermesztés a rómaiak után is fontos maradt a település életében, amely ennek köszönhette későbbi kiváltságait is.

 

[[1910]]-ben 1923, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Sopron vármegye]] [[Kismartoni járás]]ához tartozott. [[1921]]-ben Feketeváros a trianoni és a saint germaini békeszerződések értelmében Ausztria része lett. [[1997]]. [[június 22]]-én városi rangot kapott.

 

* A város leglátványosabb műemléke a [[17. század]]i városfal, amely szinte teljesen körülveszi a régi belvárost. Három kapuja van: északon a Török-, keleten a Brucki- és nyugaton a Ruszti-kapu. A Török-kapu volt a legerősebb, az ötvenes években azonban a szomszédos hotel építése közben egy része elpusztult. A Brucki-kaputól keletre még a bástyák is épségben vannak. A Török-kaputól délre lévő háromszögletű bástyát beépítették.

* [[Szent Miklós]]nak szentelt [[katolikus egyház|római katolikus]] temploma [[1677]]-ben épült, a toronykapu feletti Szent Miklós szobor [[1730]]-ban készült. A Szent Család mellékoltár-képét [[1789]]-ben Dorfmeister István festette.

* A Török ház a [[17. század]]ban épült, hátsó épületszárnyának kéményéből turbános török fej emelkedik ki.

* Az 1647-es török rajtaütés idején történt, hogy Greiss András feketevárosi fiút elhurcolta a török, de az éjszaka leple alatt, amikor egy erdőben megpihent a csapat, sikerült megszöknie. Elcsigázva érkezett meg faluja határába és ott elvesztette az eszméletét. A falubeliek akadtak rá és hazavitték. Húsz évvel később, szabadulása emlékére szép oszlopot állítottak az út mellett, azon a helyen, ahol megtalálták. (Széleskút és Feketeváros között.) Az oszlopon az 1666-os évszám olvasható. Greiss András meg is örökítette egy festményen azt a jelenetet, amikor egy török lovas rabszíjon vezeti.

 

Itt született [[1677]]. [[április 27]]-én Orient József festőművész, az első magyar tájképfestő.

 

* [http://www.purbach.at/ Hivatalos oldal] {{de}}

* [http://www.civertan.hu/legifoto/legifoto.php?page_level=2456 Légifotók a városról]

* [http://lexikon.katolikus.hu/F/Feketeváros.html Magyar katolikus lexikon]

 

<references/>

 

[[pl:Purbach am Neusiedler See]]

[[pt:Purbach am Neusiedler See]]

[[sk:Purbach am Neusiedler See]]

[[vo:Purbach am Neusiedler See]]