„Cabernet franc” változatai közötti eltérés

Magyarországon is régóta ismert, mindig különlegességnek számított; az [[Egri bikavér]] egyik alkotó fajtája.

 

''Acheria, Arrouya, Bidure, Bordo, Boubet, Bouchy, Bouchet, Breton, Burdelas Tinto, Cabernet, Cabernet Aunis, Cabernet Carbouet, Cabernet Franco, Cabernet Frank, Capbreton Rouge, Carmenet, Couahort pro Parte, Gamay de Ricenay, Gamput, Gros Bouchet, Gros Cabernet, Grosse Vidure, Mencía'' ([[Spanyolország]]), ''Kaberne Frank, Méssanges Rouge, Morenoa, Noir Dur, Petite Vidure, Petite Vigne Dure, Petit Fer, Petite Vidure, Plant Breton, Plant des Sables, Rouge, Sable Rouge, Trouchet Noir, Véronais és Veron Bouchy.''

 

=== Európa ===

A cabernet franc legnagyobb termőterületei [[Franciaország]]ban [[Bordeaux]]-ban – kiemelten a Saint-Émilion AOC és Pomerol AOC [[eredetmegjelölés]]ű termőterületeken – és a [[Loire-mente|Loire-völgyében]] fekszenek (összesen 38 627 hektár, [[2005]]. évi adat), továbbá [[Olaszország]]ban (5700 hektárnyi területen) a [[Friuli]] borvidéken, ahol a [[Chianti]] egyik alkotórésze, valamint [[Puglia]] déli területein. Jelentős ültetvényei vannak [[Románia|Romániában]], [[Spanyolország]]ban – [[Katalónia|Katalóniában]], és [[Magyarország]]on.

Telepíthető klónja: E. 11 (E=Eger).

 

[[Fájl:ChâteauChevalBlanc.jpg|right|thumb|A Château Cheval Blanc borház, ''Premier Grand Cru classé A'' bora a legmagasabb minőséget képviseli.]]

Borászati szempontból a cabernet franc sok közös tulajdonságot mutat a cabernet sauvignonnal: legfontosabb, hogy mindkét fajta kiemelkedő minőségű, élénk savakban gazdag bort ad. A cabernet franc önállóan és más borokkal házasítva is kiváló. Legtöbbször savignon-nal és merlot-tal keverik, így készül a francia cuvée (cabernet franc, savignon, merlot).

A cabernet franc bor mélyvörös színű, száraz minőségi vörösbor, jelentős extrakt és élénk [[csersav]]tartalommal.<ref name=winepro>[http://www.winepros.org/wine101/grape_profiles/cab-franc.htm Cabernet Franc<!-- Bot generated title -->]</ref> Illatában a piros bogyós gyümölcsök – főként a [[málna]], [[cseresznye]], [[szilva]] és [[eper]] – jelennek meg, [[bors]]os fűszeresség és hosszú utóíz jellemzi. A tölgyfahordós (barrique) érlelés különleges ízekkel „öltözteti” fel a cabernet franc bort: a mikrooxidáció révén különleges aromák, ízek és zamatok szabadulnak fel – legtöbbször [[vanília]], [[kókusz]], [[dohány]] valamint kellemes füst aroma jelenik meg –, az érő bor savai finomodnak. (A hosszabb hordós érlelés a bor eltarthatóságát is növeli.) Üvegben érlelve árnyalatnyi [[Ibolya (virág)|ibolya]], [[gomba]], és föld illat jelenik meg.

 

A cabernet franc bora a nemes, fűszeres húsételekhez igazodik leginkább. A cabernet franc fiatal borai (az éretlen [[Csersav|tanninok]]) jól harmonizálnak a könnyű halételekkel és az angolosra sütött marhahúsételekkel. A nehezebb – marhabélszínből, hátszínből főzéssel és párolással készült – ételek, vadételek vagy barnamártással kínált húsételekhez, továbbá fűszeres, kemény sajtokhoz a lekerekedett, idősebb, puhább csersavú cabernet borok illenek.

 

{{források}}

 

* Prohászka Ferenc: ''Szőlő és bor'', Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1978., 251-252. oldal; ISBN 963-230-442-X

* Borlexikon [http://borlexikon.blogspot.com/search/label/*Sz%C5%91l%C5%91fajt%C3%A1k]

* Dagmar Ehrlich: ''Das Rebsorten ABC, Reben und ihre Weine''; Hallwag (Gräfe & Unzer), München, 2005, ISBN 3-7742-6960-2 {{de}}

 

 

[[Kategória:Szőlőfajták]]

[[pt:Cabernet Franc]]

[[sl:Cabernet franc]]