Wikipédia

„Kolophóni Xenophanész” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
botok
247 461 szerkesztés
a →‎Irodalom: kisebb formai javítások,
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
botok
159 787 szerkesztés
a Bot: következő módosítása: fr:Xénophane; kozmetikai változtatások
1. sor:
'''Xenophanész''' (Kr. e. 570-kb. 475), Kis-Ázsia görög lakosságú nyugati részén, [[Kolophón]] városában született. Vándorköltőként és -énekesként bejárta egész [[Görögország]]ot, majd [[Velia|Elea]] városában telepedett le, és az ottani filozófiai iskola előfutárává vált.
 
Nemcsak nézetei különböztek jelentősen a [[milétoszi iskola|milétosziaktól]] vagy [[Hérekleitosz (filozófus)|HérakleitoszHérakleitoszétól]]étól és [[Parmenidész]]étől, de azok kifejtésének módja is. Alapjában nem filozófus volt, hanem olyan költő, akit különösen érdekelt a vallás és még inkább az istenek. Mélyen felháborította, ahogy korának költői példaképei, [[Homérosz]] és [[Hésziodosz]] vulgarizálták az isteneket, ezért fellépett ellenük. Xenophanész elsősorban egy eredeti megközelítésű kritikus; nem szaktudós, hanem σοφιστής avagy bölcs.
 
== Munkássága ==
11. sor:
A mozdulatlan istenség puszta akaratával uralkodik mindeneken, éppen ezért minden változás csak illúzió, minden erőfeszítés hiábavaló.
 
=== Kozmogónia és kozmológia ===
Azt állította, hogy a világon minden földből keletkezett: „''Földből lett minden és oda tér meg minden a földbe''”<ref>Aethios: Placita philosophorum IV. 5.</ref> és ”''Föld és víz minden, ami csak él vagy megterem itten''”.<ref>Simplicios: In Aristotelis Physica commentaria 188.32</ref> Lehet, hogy Xenophanész a Föld alakjáról eleve nem írt semmit, de lehet, hogy ezek az elképzelései egyszerűen elvesztek. Ezekről a nézeteiről annyit tudunk, hogy egyik vége a lábunk alatt kezdődik és innen a végtelenbe nyúlik lefele:''Lábunknál jól látszik a földnek e fönti határa: légbe-törő, de alant a határtalanba gyökerezik''.<ref>Achilleusz Tatiosz: Introductio in aratum, 4. p. 34, 11</ref>
 
Az égitestekről alkotott elképzeléséről több antik gondolkodó feljegyzései is beszámolnak: [[Hippolütosz]] elmondja, hogy Xenophanész szerint a Nap számtalan kis tűzrészecskéből áll, és feltételezte számtalan továbbá nap és hold létezését. [[Pszeudo-Plutarkhosz]] és [[Aethiosz]] szerint Xenophanész a Napot, a Holdat és a többi égitestet a felhőkből származtatta. Ebben a rendszerben ezek az égitestek nem állandóak és nem anyagi természetűek pusztán a föld lángra lobbant kipárolgásai. A csillagok hajnalra kiégnek, és este az új kigőzölgésekből újra megszületnek, mint ahogyan (az összesűrűsödött szikrákból) a Nap is. A Hold nem más, mint egy összesűrűsödött, fénylő felhő, amely havonta szertefoszlik és újjáalakul. A Föld különböző tájain más és más napok és holdak világolnak: a közös csak az, hogy mindegyik köd, látszat csupán.
 
[[Hippolütosz]] elbeszélése alapján <ref>Hippolütosz: Refutaio omnium haeresium (Minden eretnekség cáfolata, 264. o.)</ref> Xenophanész azt gondolta, hogy a kozmosz időközönként elpusztul, pontosabban a föld feloldódik a vízben. Erre a tényre egyrészt alighanem abból következtetett, hogy tengeri élőlények megkövesedett maradványait a tengertől távol is megtalálhatjuk – a másik ok a barlangok faláról csöpögő víz volt. Ezen a ponton Xenophanész egyetért [[Anaximandrosz|Anaximandrosszal]] abban, hogy az élőlények az iszapból származnak, de míg [[Anaximandrosz]] úgy gondolta, hogy az élőlények a kiszáradás miatt pusztulnak ki időnként, Xenophanész ezt vízözönnel magyarázta. A vízözön gondolata nem ált távol az antik gondolkodástól: több vízözönről szóló történet is fennmaradt, mint Deukalión és Pürrha özönvize, és találhatunk hasonló elméletet az egyiptomiaknál is.
23. sor:
== Irodalom ==
{{wikidézetek}}
* G. S. Kirk, J. E. Raven, M. Schofield: A preszókratikus filozófusok (ford.Cziszter Kálmán és Steiger Kornél), Atlantisz Könyvkiadó, 1998. A fordítás alapjául szolgáló kiadás: G. S. Kirk, J. E. Raven, M. Schofield: The Presocratic Philosophers Second Edition, Cambrige University Press, Cambrige, 1983.
 
{{Preszókratikus filozófia}}
33. sor:
 
{{Link FA|es}}
 
[[en:Xenophanes]]
[[ar:كزينوفانيس]]
49 ⟶ 50 sor:
[[fa:زنوفان]]
[[fi:Ksenofanes]]
[[fr:Xénophane de Colophon]]
[[gd:Xenophanes]]
[[gl:Xenófanes de Cólofon]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Kolophóni_Xenophanész”