|
__TOC__
== Az agancs tulajdonságai ==
#ÁTIRÁNYÍTÁS az aggancs[[fffffCél]]
Az '''agancs''' fajtól függően kisebb vagy nagyobb, rendszerint elágazódó, páros csontos képződmény, amely a [[szarvasfélék]] hímjeinek (bak, bika) fejét díszíti ([[ivari dimorfizmus]]).<ref>Bubenik, G. A. és Bubenik, A. B. (szerk.) (1990): Horns, pronghorns, and antlers. Evolution, morphology, physiology, and social significance. Springer-Verlag, New York, Berlin, Heidelberg, 562pp.</ref> A nőstényeknek (suta, tehén) nincs agancsuk, de ritkán nekik is nőhet jobbára csökevényes agancsuk. Ilyenkor a nőivarú egyed terméketlen ([[steril]]). Csak a [[rénszarvas]] teheneknek van agancsa, de ezek is kisebbek a bikákénál. A rénszarvas agancsának növekedését azonban nem a [[tesztoszteron]] (hím nemihormon), hanem egy hasonló szerkezetű [[mellékvesekéreg]]-[[hormon]] szabályozza.
Az agancs [[másodlagos nemi jelleg]], mely a hím [[ivarérés]] folyamán alakul ki. Az agancsnak többféle szerepet is tulajdonítanak, melyek közül legfontosabb a szaporodási partnerekért folytatott vetélkedésben betöltött szerepe. Az újabb kutatások eredményei több szarvasfélénél is bizonyították, hogy az agancs nagysága megbízható információkat szolgáltat a nőivarú egyedek számára az agancs tulajdonosának egészéségéről, termékenyítő képességéről, és sikerességéről<ref>Vanpé, C., Gaillard, J.-M., Kjellander, P., Mysterud, A., Magnien, P., Delorme, D., Van Laere, G., Klein, F., Liberg, O. és Hewison, A. J. M. (2007): Antler size provides a honest signal of male phenotypic quality in roe deer. The American Naturalist, 169: 481–493</ref><ref>Rřed, K. H., Holand, Ř., Mysterud, A., Tverdal, A., Kumpula, J. és Nieminen, M. (2007): Male phenotypic quality influences offspring sex ratio in a polygynous ungulate. Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences, 274: 727-733.</ref><ref>Malo, A. F., Roldan, E. R., Garde, J., Soler, A. J. és Gomendio, M. (2005): Antlers honestly advertise sperm production and quality. Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences, 272: 149-157</ref><ref>Gomendio, M., Malo, A. F., Soler, A. J., Fernández-Santos, M. R., Esteso, M. C., García, A. J., Roldan, E. R. S. és Garde, J. (2006): Male fertility and sex ratio at birth in red deer. Science, 314: 1445-1447
</ref>
Az agancs az úgynevezett ''agancstő''ből vagy ''rózsatő''ből indul ki. Az agancstő és az agancs érintkezését a [[vadásznyelv]]ben koszorú vagy rózsa névvel illetik. A fejlődő agancsot vérerekben és idegekben gazdag bársonyos szőrrell borított bőr, úgynevezett [[agancsbarka|barka]] vagy [[agancsháncs|háncs]] borítja, ez látja el a növekvő agancsot [[oxigén]]nel, ásványi és tápanyagokkal. Miután az agancs növekedése befejeződött, a szarvas ledörzsöli a háncsot róla, amit az ''agancs tisztítás''ának neveznek. Az agancs nem holt csont - az agancs és a bika között élő kapcsolat van, mely csak az agancs levetésekor szűnik meg. Az agancs elvetésének ideje fajonként változik. Az [[európai őz|őz]]nél ez ősszel, a [[gímszarvas]]nál tavasszal történik.
Az agancs és a [[szarv]] közötti fontos különbség, hogy az agancsot a [[szarvasfélék]] hímjei minden évben a levetést követően újra növesztik. Az új agancs növekedése az előző agancs levetését követően megindul. A [[tülkösszarvúak]] szarvai ezzel szemben az egész élet folyamán növekszenek.
George és Peter Bubenik vadbiológusok szerint az agancs segítheti a szarvast a jó hallásban. Eredményeik szerint az aganccsal rendelkező [[jávorszarvas]]ok jobban hallanak, mint az agancs nélküli állatok. A tudósok egy kísérlet során ezt egy agancs és egy mesterséges fül segítségével vizsgálták. A kísérlet során bebizonyították, hogy az agancs [[parabola antenna]]ként működik.<ref>Moose's sharp hearing is attributed to antlers . | Science | The Guardian [http://www.guardian.co.uk/science/2008/mar/21/medicalresearch.animalbehaviour]</ref>
== Az agancs felhasználása ==
|
