„Charles Lyell” változatai közötti eltérés

 

== Fiatalkora, tanulmányai ==

Charles Lyell jómódú családból származott, bár a család gazdagsága alig két generációnyi múltra tekinthetett vissza. Nagyapja a brit haditengerészetnél szolgált, John Byron admirális titkára, emellett az admirális zászlóshajója, a ''HMS Princess Royal'' ellátási tisztje volt. Az [[amerikai függetlenségi háború]] idején a franciák ellen végrehajtott hadműveletek nyomán jelentős részesedést kapott a hadizsákmányból. Ennek köszönhetően, amikor [[1782]]-ben háromévi szolgálat után nyugdíjba ment a Haditengerészettől, megvehetett egy jelentősebb (kb. 2000 hektáros) földbirtokot [[Skócia|Skóciában]] és egy szép házat Kinnordyban. Fia (Charles Lyell apja) színvonalas oktatásban részesült, egy évig a St. Andrews Egyetem hallgatója volt, majd 1787-ben a [[Cambridge]]-i Peterhouse-ban folytatta tanulmányait. 1791-ben végzett, ezután [[London]]ban jogot tanult, ám nem szorult rá arra, hogy ügyvédként praktizáljon. Feleségül vette Frances Smitht, és Kinnordyba költöztek. Itt született a geológus Charles Lyell, 1797. november 14-én.

 

 

== Utazásai és geológiai kutatásai ==

[[1828]] májusában Lyell először [[Párizs]]ba utazott, ahol találkozott [[Roderick Murchinson]] (1792–1871) geológussal, és együtt mentek tovább a Francia-középhegységen és [[Franciaország]] [[Földközi-tenger]]i partvidékén keresztül [[Itália|Észak-Itáliába]], miközben Lyell részletes geológiai feljegyzéseket készített a látottakról. Murchinson hamarosan visszafordult Angliába, Lyell viszont eltökélten folytatja útját [[Szicília]] felé, mert ott talált [[Európa|Európában]] legközelebb [[vulkán]]os és [[földrengés]]es területet. A Szicíliában látottak győzték meg végérvényesen Lyellt arról, hogy a [[Föld]] felszínét valóban a ma is megfigyelhető geológiai folyamatok formálták rendkívül hosszú idő alatt olyanná, amilyennek ma látjuk. Az [[Etna]] oldalában, magasan a tenger szintje fölött a magasba tolult tengerfenék jelenlétére utaló nyomokat talált, amelyeket lávafolyások választottak el egymástól. Lyell felismerte, hogy mivel az Etna viszonylag fiatal képződmény, az ott megtalálható állatoknak és növényeknek olyan fajoknak kell lenniük, amelyek [[Afrika|Afrikából]] vagy Európából vándoroltak át a szigetre, majd ott alkalmazkodtak az ott talált körülményekhez. Rétegtani (sztratigráfiai) vizsgálatai eredményeképpen a földtörténeti [[harmadkor]]t három korra osztotta: [[pliocén]]re, [[miocén]]re és [[eocén]]re.

 

 

== A ''Principles of Geology'' ==

A ''Principles of Geology'' ''(A geológia alapelvei)'' első kötete [[1830]] júliusában jelent meg (címét szándékosan választotta meg úgy a szerzője, hogy az [[Isaac Newton|Newton]] ''Principiáját'' idézze fel az olvasóban). A kötet címoldalán is feltüntetett alcíme így hangzik: ''„Kísérlet a Föld felszínén korábban bekövetkezett változások magyarázatára, figyelembe véve a ma is működő okokat”'', ami egyértelművé tette Lyell álláspontját. További terepi munkát követően (ezúttal elsősorban [[Spanyolország]]ban) a ''Principles'' második kötete 1832 januárjában jelent meg. Ebben világossá vált, hogy Lyell figyelme a fajok kérdése felé fordult. Nyíltan kimondja azt az [[ősmaradvány]]ok tanulmányozása alapján az 1830-as évekre már nyilvánvaló elgondolást, hogy a Földön valaha élt [[faj]]ok közül már sok kihalt és más fajok léptek a helyükre. A kor szellemével összhangban azonban Lyell különleges helyet tartott fenn elméletében az emberiség számára, mert fajunkat egyedinek, és az állatvilágtól különbözőnek tartotta. Azt viszont felvetette, hogy a fajok kihalásának a más fajokkal az erőforrásokért, például a táplálékért folytatott harc lehet az oka.

 

 

{{commons|Charles Lyell}}

 

{{DEFAULTSORT:Lx~ell Charles}}