„Lacikonyha” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Külső hivatkozások: kisebb formai javítások |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
3. sor:
A '''lacikonyha''' szabad ég, vagy sátor alatt működő, (olykor állandó, máskor alkalmi, gyakran piaci) kifőzőhely. Szélesebb értelemben szegényes, olcsó, alsóbb rendű vendéglő.
Nevének eredete a [[15. század]]ra nyúlik vissza. Állítólag a [[király]] annyira elszegényedett, hogy konyháját az utcai kifőzdékből látták el. Egyesek [[II. Ulászló magyar király|Dobzse László]] nevével hozzák összefüggésbe. Ennél azonban valószínűbb, hogy régebben a vidéki háztartásokban László-naptól (június 27.) kezdve kihelyezték a konyhát a házból a szabad ég alá. (Nyárikonyha)
A korabeli, soknemzetiségű [[Pest]] minden szegényembere a lacikonyhán találkozott, ha engedte ideje. A [[magyarok]] főleg sült húst, a [[szlovákok]] kását, krumplilevest, a [[németek]] leginkább tésztát, a [[magyar cigányok|cigányok]] pedig pacalt fogyasztottak leginkább a tudósítások szerint. Az [[1850-es évek]]ben Pesten huszonhat lacikonyha működött, 16 [[keresztény]], 10 pedig [[izraeliták|zsidó]] tulajdonban. A zömük a Szénapiacon, vagy a Duna-parton volt.
| |||