„MADI manifesztum” változatai közötti eltérés

Az [[Uruguay|uruguayiuruguay]]i születésű, de [[Argentína|Argentínában]] tanuló és élő Carmelo Arden Quin a harmincas évek második felében találkozott [[Joaquín Torres García]]val. Az Európából éppen hazatért García ismertette meg vele az absztrakt, geometrikus művészet legfontosabb eredményeit. Arden Quin 1946-ban fogalmazta meg kiáltványát. A kiáltvány jelentőségét először 1948-ban szerezte, azután, hogy szerzője Európába, Franciaországba költözött. Másodszor pedig azután, hogy a MADI művészeti mozgalom az 1990-es évek elejétől világszerte új erőre kapott.

Nos, ekkor lépett színre az [[Absztrakt expresszionizmus|expresszív absztrakció]]. Ez a tendencia magában foglalta a figuratív művészeti iskolákat, a [[kubizmus|kubizmustól]]tól, a [[szürrealizmus|szürrealizmuson]]on át a [[futurizmus|futurizmusig]]ig. Természetesen ezek az iskolák, saját korukban ideológiai szükségletekre válaszoltak és műveik elismerésre méltók abban a tekintetben, hogy megoldást kerestek a kor, kultúra által felvetett kérdéseire. Ennek ellenére történelmi szerepük lejárt. Ugyanis az ebben az összefüggésben született alkotásokban tetten érhető a természet utáni ábrázolásmódhoz való töretlen ragaszkodás, a figuralitás hű kiszolgálása, ami merőben szemben állt a [[konstruktivizmus|konstruktív]] szellemiség azon erőfeszítésével, amely a különböző országokban a kultúra minden területének átszövésére irányult.