„Jászó” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
+ képtár |
a Könyves Kálmán --> Kálmán magyar király (zöldkékít), |
||
38. sor:
[[Fájl:Jászó11.JPG|thumb|250px|Községháza]]
A régészeti leletek tanúsága szerint Jászó területén már az őskorban is éltek emberek és azóta területe megszakításokkal folyamatosan lakott.
A jászói [[premontreiek|premontrei]] kolostort a [[12. század]]ban [[Kálmán magyar király|Könyves Kálmán]] király alapította a középkorban országos jelentőségű hiteles hely, melyet még a [[17. század]]ban is tornyokkal erődített fal övezett. Építését csak a [[tatárjárás]] szakította félbe és [[1255]] után fejezték be. A premontrei szerzetesek nyomában főként a Szepességből német telepesek érkeztek a faluba. A település [[1290]]-ben számos kiváltságot (vásártartási jog, vámszedési jog, vadászati jog) kapott és gyorsan várossá fejlődött. Ekkor a település tulajdonképpen két részből állt. A Bódva jobb partján fekvő Jászóváralja és a bal parton fekvő Jaszóból. Jászó várát [[1312]]-től [[Károly Róbert]] és a jászói konvent egyezsége alapján építték. [[1390]]-ben ''Jazowara'' néven említik. A [[15. század]] közepén a [[husziták]] foglalták el, de [[1458]]-ban Rozgonyi Sebestyén visszafoglalta.
Jászó [[1394]]-ben évenkénti országos vásár megtartására szóló jogot kapott. A [[15. század]]ban ellentét robbant ki a monostor és a város között a fizetendő adók és a monostornak végzett munkák miatt. A prépostságot [[1619]]. [[szeptember 12.|szeptember 12-én]] [[Bethlen István (fejedelem)|Bethlen István]] serege pusztította. [[1676]]-ban [[Teleki Mihály]] kurucai égették fel. Falai között noviciátus és hittudományi főiskola működött, melyet Kisdy Benedek egri püspök alapított a [[jezsuiták]] számára [[1657]]-ben, de [[1929]]-ben [[Gödöllő]]re költöztették. A régi monostor épületeit az [[1740-es évek]]ben lebontották és ezután [[1750]] és [[1766]] között építették fel a ma is látható későbarokk épületegyüttest. A település lakói főként mezőgazdaságból és bányászatból éltek. A hozzá tartozó bányákban vasat, rezet, ólmot bányásztak. A bányászati tevékenység különösen a [[18. század]] végén lendült fel, [[1780]]-ban nagyolvasztó is épült itt. A vaskohók mellett több kovácsműhely, fűrésztelep, téglagyár és malom is működött. [[1910]]-ben a településnek 1361, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Abaúj-Torna vármegye]] [[Cserháti járás]]ához tartozott.
48. sor:
==Nevezetességei==
[[Fájl:Jászó54.JPG|thumb|250px|A cseppkőbarlang bejárata]]
* A premontrei kolostort a [[12. század]]ban [[Kálmán magyar király|Könyves Kálmán]] király alapította, de csak a [[13. század]] közepén készült el. A középkorban országos jelentőségű hiteles hely volt. Mai formáját a [[18. század]]i újjáépítéskor nyerte el. [[Keresztelő Szent János]] tiszteletére szentelt temploma [[1970]]-ben leégett, különösen a freskók rongálódtak meg, de helyreállították. A monostor könyvtára [[1802]]-ben épült.
* A falutól délnyugatra emelkedő hegyen állnak Jászó várának romjai, melyet [[1317]] körül Károly Róbert emeltetett, királyi vár, a [[15. század]] közepén a [[husziták]] birtokolták. [[1685]]-ben [[Thököly Imre|Thököly]] foglalta el, [[1707]]-ben pedig [[II. Rákóczi Ferenc|Rákóczié]] lett. A [[Kurucok|kuruc]] harcok után pusztult el.
* [[Jászói-barlang]]
| |||