„Szádvár” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Története: Károly Róbert --> I. Károly magyar király (zöldkékít), |
|||
10. sor:
Szádvár megépítésének időpontja nem ismeretes, a szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár első említése V. István [[1268]]-ban kelt okleveléből származik. E korai erősség a feltételezések szerint valószínűleg a Ménes-völgy túloldalán magasodó Óvár-tetőn állt, ahol még napjainkban is elmosódott sáncok utalnak az egykori védőművekre.
A XIV. század elején a területet a nagyhatalmú zempléni tartományúr, [[Aba Amadé]] nádorispán serege szállta meg, akitől csak [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] király tudta visszafoglalni [[1319]]-ben. Lehetséges, hogy a korai vár az ostromban olyan jelentősen megsérült, hogy már nem akarták helyreállítani, így helyette a völgy északi oldalán emelkedő jelenlegi Várhegyre húzták fel egy új kővár alapjait az uralkodó parancsára. Néhány évtizedig királyi kezelésben maradt a váruradalom, mígnem [[1387]]-ben [[Luxemburgi Zsigmond]] király az őt a trónra juttató bárók közül '''Bebek György'''nek adományozta.
A XV. század közepén a [[Felvidék]]et tartósan megszálló, harcedzett cseh [[husziták]]kal szövetséges '''Peter Komorowsky''' lengyel rablólovag kerítette hatalmába a várat, és innen fosztogatta a környező vidék népeit. Később ismét a Bebek családé. (Bebek György a törökkel vívott vesztes [[mohácsi csata]] utáni anarchikus időszakban – sok más főnemeshez hasonlóan - mindig annak a pártjára állt, aki többet ígért birtokadományban.) Ekkoriban nyerte el végleges formáját a hegy fennsíkját teljesen elfoglaló kővár, amely négy, egymástól kőfallal elválasztott udvarból állt. Érdekes megoldást jelentett a nehezebb tárgyak feljuttatására a meredek északi hegyoldalon kialakított kötélpálya, amelyet lovakkal vontatott csigarendszer mozgatott.
| |||