„Urbura” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Károly Róbert --> I. Károly magyar király (zöldkékít), |
||
1. sor:
'''Urbura''', vagy bányajövedelem volt a kitermelt ércek után fizetendő illeték neve. Ezt a bányászok, vagy a feltárást végeztető (főként német) vállalkozók fizették és a bányászott aranynak egytizede, ezüstnek és egyéb fémnek egynyolcada volt. Mivel a [[középkor]]i [[Magyarország]] egész [[Európa]] egyik legjelentősebb aranytermelője volt, ez a [[regálé]] nagy jelentőséggel bírt a királyi jövedelemben.
Az első bányászok valószínűleg [[Bajorországi Gizella|Gizella királynéval]] érkeztek az országba. [[Árpád-kor]]ban királyi bányászati monopólium érvényesült és a teljes jövedelem a kincstárat illette. Bárki bárhol bányászhatott, de a [[bánya]] területét a kincstár kisajátította, más földekre cserélve azokat. Ez sem a főurakat, sem az egyházat nem tette érdekelté a földjeiken található bányakincsek feltárásának elősegítésében. [[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] megreformálta a rendszert és [[1327]]-ben a magánbirtokokon fekvő bányák urburájának egyharmadát átengedte a föld tulajdonosának. A bányászat fejlődésnek is indult, ekkoriban alapították [[Körmöcbánya|Körmöcbányát]] is.
Magát a [[nemesfém]]et sem a bányászok, sem az urburában részesülő földesurak nem tarthatták meg, hanem meghatározott áron kötelesek voltak azt beszolgáltatni a kamarának, amely vert [[pénz]]zel fizetett érte. A rendelkezés megkerülését megelőzendő megtiltották a nemesérceknek az országból való kivitelét.
|