„Nagycsepely” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Története: magyar koronás fők hivatkozásainak kékítése, |
a →Története: II. Béla hivatkozások kékítése, |
||
22. sor:
„…eredetét ugyancsak vitatják. Az egyik feltevés szerint az [[1150]]-ben lejegyzett ''Sepel'' személynévből (mely [[török nyelv|török]] vagy [[Szláv nyelvek|szláv]] eredetű), egy másik szerint a magyar népies ''cseplye ~ csepely »sarjadék erdő, bokros cserjén hely«'' jelentésű szóból származik.” – írja Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere, Kaposvár, 1984. (34. p.) Ő személynévi eredetűnek tartja. A ''nagy'' előtag megkülönböztető szerepű, és a [[20. század]] elején kapta a község, az országos közigazgatási rendezéskor.
==Története==
Az első írásos emlék [[II. Béla magyar király|II. Béla]] korából származik ([[1138]]), amelyben a falu telkeiből harmincat a [[dömös]]i prépostságnak adományozott. '''Chepel''' faluban adományozott földet, réteket, erdőt [[1229]]-ben [[II. András magyar király|II. András]], a fehérvári egyháznak. A [[15. század]]ban még 128 telket tartottak számon, de a török időkben megtizedelték a lakosságot. [[1549]]-ben már csak egy telke volt a falunak, és mindössze 18 lakost írtak össze. A [[kálvinizmus|kálvinista]] magyarokat a török kiűzése után telepítették be.
[[1855]]-ben a [[kolera|kolerában]] elhunyt a lakosság 20%-a. A falu mai képe az [[1900-as évek]]re alakult ki. Ebben az időben lakóinak száma 1050 fő volt. A [[II. világháború]] végén a lakosságot rövid időre kitelepítették, de a faluban nem voltak harci események. A [[termelőszövetkezet]]ek szervezéséből a falu nagyobb része kimaradt, habár két termelőszövetkezet is létezett [[1951]]–[[1959]] között. Ezek érdekessége, hogy az egyikben az ún. ''„[[kulák]]ok”'', a másikban a ''„szegények”'' voltak. [[1970]]-től [[Kötcse]] székhellyel közös tanácsot hoztak létre, amelynek Nagycsepely és [[Teleki]] is tagja volt. Ezt a három községét [[1977]]-ben [[Balatonszárszó]]hoz csatolták, és ott működött a közös tanács. [[1990]]-ben a 534 fő lakta a falut. A [[rendszerváltás]]kor önálló önkormányzatot hoztak létre. Közelében [[2006]]-ban adták át az [[M7 (autópálya)|M7-es autópályát]].
| |||