„Mongólia és Tibet barátsági és szövetségi szerződése” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bot: következő módosítása: es:Tratado de amistad y alianza entre el gobierno de Mongolia y el Tíbet; kozmetikai változtatások |
a kisebb formai javítások |
||
8. sor:
Miután 1911-ben Kínában megdöntötték a [[Csing-dinasztia]] uralmát, [[Tibet]] és [[Mongólia]] azonnal kikiáltották függetlenségüket a helyi láma vezetése alatt. Egyik államnak sem sikerült azonban függetlenségét elismertetni az előbb [[Szun Jat-szen]], majd [[Jüan Si-kaj]] tábornokok vezetése alatt álló [[Kínai Köztársaság]]gal.
A két ország ekkor kölcsönös barátsági és szövetségesi szerződést kötött egymással, amelyben elismerték a másik állam függetlenségét. A szerződést [[1913]]. [[február 2]]-án „Urga” (ma [[Ulánbátor]]) városban írták alá, mongol részről Da Lama Ravdan külügyminiszter és [[Manlaibaatar Damdinsüren]] tábornok. Tibeti részről a szerződés aláírói [[Agvan Dorjiev]] (aki [[burjátok|burját]] nemzetiségű orosz állampolgár volt), valamint két tibeti állampolgár, Chijamts és Gendun-Galsan. A tibeti aláírók miatt a szerződés érvényességét nem volt nehéz kétségbe vonni: a 13. dalai láma mindenesetre nem ismerte el, hogy Dorjievet felhatalmazta volna arra, hogy Tibet nevében tárgyaljon Mongóliával. Emellett az akkor hivatalban lévő tibeti kormány és a papság sem ratifikálta a szerződést.<ref name="bell">
Részben ezért, részben eltérő érdekek miatt egyik nagyhatalom sem ismerte el a szerződést, illetve Tibet és Mongólia függetlenségét. Éppen ellenkezőleg, a britek és az oroszok továbbra is a kínai kormányzat fennhatóságát ismerték el és támogatták a két terület fölött. Az oroszok és a britek még a Csing-dinasztia alatt kötöttek erről szóló szerződéseket Kínával, amelyeket a kínai köztársasági kormány továbbra is érvényben lévőnek tekintett. Tibet és Mongólia függetlenségének elismerésével Nagy-Britannia és Oroszország tehát szerződésszegést követett volna el. Ezen felül mint a britek, mind az oroszok attól tartottak, hogy Tibet és Mongólia elismerésével a két állam a másik fennhatósága, de legalábbis befolyása alá kerül. Ezt mindkét nagyhatalom képviselői hátrányosabbnak ítélték meg, mintha mindkét terület a (polgárháború következtében meggyengült) kínaiak befolyása alatt marad.
== További fejlemények ==
A szerződés aláírásáról szóló hírek jelentős aggodalmat ébresztettek a szimlai konferencia résztvevői (elsősorban a britek) között, akik a Nagy-Britannia, Kína és Tibet közötti tárgyalásokon akarták rendezni a térség sorsát. A britek azt gyanították, hogy az oroszok akarnak befolyást szerezni Tibet felett.<ref name="bell"/> A kínai kormány végül nem is írta alá a [[szimlai egyezmény]]t,<ref>A szerződés szövegét lásd a [http://www.tibetjustice.org/materials/treaties/treaties16.html Simla Convention of 1914] oldalon {{en}}.</ref><ref name=Goldstein1989-75>A kínai kormány képviselői aláírták, de később a kormány visszautasította a szerződés ratifikálását. A részletekért lásd Goldstein, Melvyn C., ''A History of Modern Tibet'', 75.o.</ref> de később mégis aláírták a kyakhtai egyezményt [[1915]]. [[május 25]]-én, amely Mongólia, Kína és Oroszország között elrendezte az előbbi helyzetét. A szerződés értelmében<ref>
== Jegyzetek ==
|