„Vasvörösvár” változatai közötti eltérés

[[1910]]-ben 997, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Vas vármegye]] [[Felsőőri járás]]ához tartozott. Az [[I. világháború]]ban 33 helyi lakos esett el. [[1921]]-ben Vörösvár is Ausztria Burgenland tartományának része lett. Erdődy Tamás, aki [[IV. Károly magyar király|IV. Károly]] király személyi titkára volt részt vett két királypuccsban, majd követte urát a száműzetésbe. A kastélyban [[1926]]-ig testvére Lajos lakott. Halála után a kastélyt elárverezték és a cseh hegedűművész és zeneszerző Jan Kubelík birtoka lett, végül [[1971]]-ben Burgenland tartomány vásárolta meg. [[1925]]-ben a település hivatalos nevét "Rotenturm an der Pinka" névre változtatták. A [[II. világháború]]ban 54 helyi lakos esett el. Vörösvárt [[1945]]. [[április 5.|április 5]]-én szállta meg a [[Vörös Hadsereg]]. A lakókat kikergették házaikból, az iskolát és a kastélyt is a katonák elszállásolására vették igénybe. A település fejlődése csak [[1955]], az orosz csapatok kivonulása után indult meg. Ezután épült ki az infrastruktúra, felépült az új iskolaépület és a tűzoltószerház, megépült a sportpálya. 1971-ben közigazgatásilag hozzácsatolták [[Őrisziget]] és [[Oláhciklény]] falvakat. A település új címerét [[1992]]-ben fogadták el.

 

[[Fájl:Rotenturm10.jpg|200px|jobbra|bélyegkép|Vasvörösvár - Templom és a hősi emlékmű]]