„Billenőszekrényes járművek” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Technika: kisebb formai javítások, |
a korr. |
||
5. sor:
== Technika ==
Alapvető kétféle szekrénybillentési elvet különböztethetünk meg, a passzív és az aktív rendszert:
* A ''passzív szekrénybillentés'' esetén a járműszekrény a [[tömegközéppont]]ja felett támaszkodik a
* Az ''aktív szekrénybillentés''nél hidraulikus [[munkahenger]]ek vagy
Aktív hidraulikus rendszerek közé tartozik a [[Fiat Ferroviaria]] (ma: [[Alstom]]) [[Pendolino]]-rendszere, míg aktív elektromos rendszer az [[Adtranz]] (ma: [[Bombardier Transportation|Bombardier]]) és a [[Siemens Transportation Systems|Siemens]] rendszere.
37. sor:
== Nem vasúti alkalmazások ==
== További alkalmazások ==
Távolabbi rokonok közé tartoznak a harckocsikon és hajókon alkalmazott löveg-
== Jelentősége ==
45. sor:
== Mellékhatások ==
A '''billenőszekrényes járművek''' bevezetésével sokszor fellángol a vita, hogy mennyire és egyáltalán kiküszöbölhető az ilyen járműveknél az utasokra ható függőleges irányú mozgás okozta émelygés és [[tengeribetegség]]. A hatást befolyásolja a pálya vonalvezetése, így az
== Története ==
A billenőszekrényes vonatok ötlete már az 1940-es években felmerült az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban. Az első kísérleteket az 1970-es években a [[Spanyolország|spanyolok]] végezték a még tisztán [[mechanikus]] elvű ''Talgo Pendular''-okkal.
[[Németország]]ban egy billenőszekrényes dízelmotorkocsival végezték az első kísérleteket az [[Ingolstadt]]–[[Treuchtlingen]] vasútvonalon, azonban a [[Deutsche Bundesbahn]] és a német
{{Portál|vasút}}
|