„Quaestor” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
26. sor:
[[Lucius Cornelius Sulla]] húszra, [[Julius Caesar]] pedig negyvenre emelte a quaestorok számát [[dictator|dictaturájuk]] idején. [[Kr. e. 49]]-ben viszont nem választottak quaestorokat, és ettől kezdve a kincstár (az aerarium, mivel a későbbiekben létrejövő császári [[fiscus]]t [[libertinus]]ok vezették) hol a [[praetor]]ok, hol ismét a quaestorok felügyelete alá tartozott. Quaestorok azonban a legkésőbbi időkig szerepet kaptak mind a fővárosban, mind a senatusi provinciákban.
[[Claudius római császár|Claudius]] azon rendelkezése, miszerint minden hivatalba lépő quaestor [[gladiátor]]játékokat köteles rendezni, a címet csak a leggazdagabbak számára tette elérhetővé. [[Titus Flavius Vespasianus római császár|Vespasianus]] idején az államkincstárat összevonták a császári magánkincstárral, [[Caius Aurelius Valerius Diocletianus római császár|Diocletianus]] átszervezésével pedig a tartományokban sem jutottak többé szerephez a quaestorok. Mindazonáltal a cím tovább létezett, így például quaestori titulust viselt az a tisztviselő, aki a császár rendelkezéseit közvetítette a senatus felé.
Amikor [[Konstantinápoly]] lett a birodalom fővárosa, a játékok rendezésének szokása továbbra is érvényben maradt a helyi quaestorok esetében. [[Constantinus]] és utódai udvarában egyébként fontos szerepet játszott a ''quaestor sacri palatii'', az udvartartás és az uralkodói magánhivatalok ([[scrinium]]ok) vezetője.
| |||