„Drozdy Győző (politikus)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
26. sor:
A világháború végén bekövetkezett katonai összeomlás eredményeként a környező országok megszállták a történelmi Magyarország területeit. Drozdy ekkor visszatért szülőföldjére, a [[Felvidék]]re, ahol a helyi lakosság tagjaiból katonai alakulatokat szervezett és bekapcsolódott az előrenyomuló [[cseh]] csapatok elleni fegyveres ellenállásba. Közben, [[1919]]. januárjában a [[Nagyatádi Szabó István]] vezette [[Országos Kisgazda- és Földműves Párt]] főtitkára lett.
Az [[1920]]. januárjában megrendezett nemzetgyűlési választásokon [[Zala megyében]] jelöltette magát a Kisgazdapárt színeiben. A választás második fordulója előtt azonban a csendőrség letartóztatta, azzal a váddal, hogy a [[Tanácsköztársaság]] idején együttműködött a [[kommunista|kommunistákkal]] és felforgató tevékenységet folytatott. Ez azonban nem tudta megváltoztatni a szavazás végkimenetelét, Drozdy megnyerte a második fordulót is és nagy fölénnyel lett képviselő. Első parlamenti beszédében mér élesen kritizálta a [[fehérterror]]t. Egyike volt annak a kilenc képviselőnek is, akik [[1920]]. [[március 1]]-jén a nemzetgyűlésben [[
A parlament nem sokkal később meg is semmisítette a mandátumát. A kitűzött új választáson Drozdy azonban ismét jelöltette magát, s nagy fölénnyel nyert. A [[parlament]]ben az ellenzék egyik vezérszónokának számított. Kiemelhető beszédei közül az [[1924]]. januárjában elmondott parlamenti felszólalása, amelyben a fehérterror idején elkövetett gyilkosságok felderítésének elmaradását kérte számon a kormányzattól. Ekkor feltárta a [[Héjjas Iván]] ellenforradalmi különítménye által [[1919]] őszén elkövetett tömeggyilkosságot is, személyesen megnevezve mind az áldozatokat, mind az elkövetőket.
| |||