„Virilizmus” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Források: nem működnek, törölve |
rendezés |
||
1. sor:
A '''
==A virilizmus története Magyarországon==
A közigazgatás rendezésének évétől (1871) 1944-ig minden virilista, más néven virilistás személy a képviseleti testületben a vagyoni cenzus alapján személyi jogon választás nélkül kapott tagságot. A cenzus helyileg változó volt, alapja az egyenes és kereseti adó együttes összege volt; ezeket bizonyos foglalkozásokban kétszeresen számítottak.
A virilizmus alapján a képviselőtestületbe, illetve a megyei jogú törvényhatósági bizottságba kerülés szabályai időben és térben változóak voltak, miközben a helyi társadalom is változott. [[Miskolc]]on például [[1909]]-ben a törvényhatósági bizottságnak 82 virilis és 82 választott tagja volt és mindkét csoport 40%-a volt értelmiségi. [[1913]]-[[1914]]-ben a virilisták közt már csak 35% volt az értelmiségi, a választottak közt azonban már 50%.
A fővárosban az [[1920]]-as évi IX. törvénycikk megszüntette a virilista rendszert, de a vidéki településeken ekkor még megőrizték.▼
==Kritikák==
Az [[1870]]-es és [[1871]]-es törvényhatósági, illetve községi törvényeket már megszületésükkor sokan bírálták azzal, hogy a listázás nélküli szabad választás demokratikusabb lenne. Támogatóik ugyanakkor azzal érveltek, hogy a virilista rendszer az adófizetőket nagyobb felelősségvállalásra ösztönözte.
▲A fővárosban az [[1920]]-as évi IX. törvénycikk megszüntette a virilista rendszert, de a vidéki településeken ekkor még megőrizték.
== A virilizmus visszhangja==
[[1995]]-ben [[Sopron]] lett az első város, ahol felelevenítették a virilisták, a legnagyobb adófizetők köszöntésének szokását. Ezt a szokást más településeken is átvették. [http://cyberpress.sopron.hu/article.php?id=4811]
|