„Drozdy Győző (politikus)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
49. sor:
A nemzetgyűlésben Drozdy a kisgazdapárt úgynevezett „jobbszárnyához” tartozott, ami annyit jelentett, hogy ez a csoport szállt szembe legkövetkezetesebben a [[Magyar Kommunista Párt|kommunista párt]] törekvéseivel. [[1946]]. januári parlamenti beszédében például már a [[kommunista]] [[pártállam]] vízióját vetítette elő, tiltakozva az ilyen törekvések ellen. Nem csoda, ha az [[Magyar Kommunista Párt|MKP]] „[[szalámitaktika|szalámitaktikája]]” eredményeként azok közé a politikusok közé került, akiket az elsők között zártak ki a pártból, [[1946]]. [[március 12]]-én.
A kizárás után a képviselők egy része új pártot alapított, a [[Magyar Szabadság Párt]]ot, melynek programját [[Sulyok Dezső]] [[1946]]. [[július 24]]-én ismertette a parlamentben. Ebben hangsúlyos szerepet kapott az ország semlegességének (azaz függetlenségének) biztosítása, belpolitikai téren pedig a párt a demokratikus jogok és elvek tiszteletben tartása mellett szállt síkra. A [[Magyar Szabadság Párt|Szabadság Párt]] szembehelyezkedett a [[kisgazdapárt]]tal is, amelynek vezetősége egyre inkább a [[Magyar Kommunista Párt|kommunista párt]] kiszolgálójává vált.
A párt a továbbiakban a [[Magyar Kommunista Párt|kommunista párt]] legkövetkezetesebb ellenfelének bizonyult, képviselőik igyekeztek leleplezni annak [[antidemokratikus]] lépéseit. Drozdy ellen [[Rákosi]] utasítására [[Farkas Mihály]] [[1946]] őszén összeférhetetlenségi eljárást indított, melynek célja parlamenti mandátumának megsemmisítése lett volna. A koncepciós eljárás azonban ekkor még nem érte el célját, Drozdy iratokkal, többek között [[Bajcsy-Zsilinszky Endre]] özvegyének vallomásával bizonyította [[antifasiszta]] és németellenes tevékenységét és ezzel a vád tarthatatlanságát.
| |||