Wikipédia

„Celeron” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Syp (vitalap | szerkesztései)
járőrök
89 988 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
A '''Celeron''' márkanév az [[Intel]] által használatos, főként az olcsó árfekvésű [[számítógép]]ekbe szerelhető [[processzor]] elnevezése. Az úgynevezett x86-os szériába tartozó, 32 bites programok futattására felkészített egységek alacsony áruk mellett valamivel gyengébb teljesítményűek, mint drágább társaik. Általában kevesebb cache memóriával és letiltott funkciókkal rendelkeznek, jóllehet egy-egy sorozat időnként kézi beállításokkal nagyszerűen tuningolható. Az első celeronokat [[1998]] [[április]]ában mutatták be, melyek még a [[Pentium II]] alapjaira épültek. Később a [[Pentium III]], [[Pentium M]], valamint az [[Intel Core 2]] csökkentett képességű változataiként került ki a piacra.
{{lektor}}
{{nincs forrás}}
 
==Fejlesztés==
Az '''Intel Celeron''' egy kisebb kategóriás [[számítógép]]eknél használatos [[processzor]]. Általában hordozható számítógépekben találkozhatunk vele. Lényegében ez a [[Pentium III]] olcsóbbik és kisebb teljesítményű változata. 2000-től használatos, és inkább irodai számítógépekhez alkalmas, mert nem valami gyors, és játékokhoz nem a legjobb. Míg régen a legkisebb 350 MHz volt, legnagyobb pedig 800 MHZ, ma már a legkisebb 1.2 GHz, legnagyobb pedig 2.5 és 2.8 GHz között van. Ezek is [[laptop]]on használatosak. Ma már inkább a [[Pentium IV]]-nek felel meg. Igazából az [[Intel]] kisebb irodák, és magánemberek számára fejlesztette a processzort.
A processzor a [[Cyrix]] 6x86 és az [[AMD]] olcsó K6-osának vetélytársaként jelent meg , az akkoriban már üzemelő Pentium MMX 233 MHz-es teljesítményével és képességeivel nem felelt meg az elvárásoknak. Bár a [[Socket 7]] foglalatban működő, magasabb órajelű új MMX kifejlesztése talán jobban megérte volna, az Intel úgy határozott, hogy olcsó chipjének kompatibilisnek kell lennie a Pentium II-es [[Slot 1]]-es foglalatával. Végül ez a lépés volt az, amelynek köszönhetően a Celeron egy rendkívül népszerű processzor lett az olcsó árfekvésű valamint a nem elsősorban játék céljára szolgáló számítógépek körében.
 
==P6 technológiás Celeronok==
 
Az első, Covington kódnevű processzor gyakorlatilag egy másodlagos cache nélküli, 266 megahertzes Pentium II-es volt. A Slot 1-es, SEPP chip nem volt túlzottan sikeres: alapjáraton (266 vagy 300 MHz) meglehetősen gyenge volt, bár az ára és a tuningolhatósága miatt számos gyakorlott felhasználó kedvence lett.
 
1998 [[augusztus]]ában ezt követte a Mendocino kódnevű chip, melyben már volt beépített másodlagos cache, igaz, csak 128 KB-os. Az első modell 300 MHz-es volt, de teljesítménye jócskán túlszárnyalta elődjét. Épp ezért megkülönböztetésként ezt a processzort Celeron 300A-nak hívták. Ez a típus különösen népszerűvé vált a tuningolók körében, ugyanis minden különösebb megerőltetés nélkül stabilan futott akár 450 MHz-en is. Később megjelentek a hasonlóan jó képességű utódok, 333-366-400-433-466-500-533 MHz-en, 66 MHz-es FSB-vel. 466 MHz-ig még Slot 1-es kivitelben is árulták, ám a fölött már kizárólag [[Socket 370]] ([[PPGA]]) variánsai készültek (igaz, PPGHA-Slot 1 átalakítóval a régebbi alaplapokba is bele lehetett tenni az új processzort).
 
Az új generációs, Coppermine-128 (más néven Celeron II) processzorok [[2000]]-ben kerültek piacra, a [[Pentium III]]-as olcsó variánsaiként. Szintén csak 128 KB másodlagos cache-t tartalmaztak, és eleinte az FSB is csak 66 MHz-es volt (később megemelték 100-ra). Viszont az új magnak köszönhetően ismerték az [[SSE]] utasításkészletet. Socket 370 ([[FCPGA]]) kivitelben készültek, 533-566-600-633-666-700-733-766 MHz-es órajellel. [[2001]]-től a 100 MHz-es FSB bevezetésével megjelent a 800-850-900-950-1000-1100 MHz-es változat is.
 
[[2001]] [[október]]ében érkezett 1,2 Ghz-en a Tualatin magra épülő új Celeron II-es. 1,3 és 1,4 GHz-es kivitelben, FCPGA-2-es Socket 370 foglalatú típusok készültek. A testvér pentium III-ashoz képest a 100 MHz-es FSB és a 256 KB-os másodlagos cache volt a legfőbb különbség. Az órajelciklusok közti késleltetése is nagyobb volt, amely hátrányát könnyen előnyére fordította a tuningolásnál, hiszen így 133 MHz-es FSB-vel is stabilan működhetett. Mindenesetre az [[AMD]] ekkor állt elő [[Duron]] nevű olcsó chipjével, mely sikeresebb lett, így az Intel hamarosan abba is hagyta a Pentium III alapú Celeron gyártását.
 
==NetBurst technológiás Celeronok==
 
Az új generáció már a Willamette kódnevű, [[Socket 478]]-as [[Pentium 4]] magra épült. A másodlagos cache továbbra is csak 128 KB, viszont megkapta az [[SSE2]] utasításkészletet, és a Pentium 4-esek által támogatott DDR SDRAM-okkal vagy RDRAM-okkal is képessé vált együttműködni. Az első típus 1,7 GHz-en futott, és a régi Celeronhoz és a Duron chipekhez képest számottevően gyorsabb is volt. A második, és utolsó ilyen típus 1,8 GHz-es volt.
 
Az újfajta, Northwood-magos Pentium 4-esek olcsó variánsaként [[2002]]-ben megjelentek az új Celeronok. 128 KB-os cache volt ebben is, de megnövelték a tranzisztorszámot, csökkentették a magfeszültséget, és már 0,13 mikronos technológiával készült maga a chip. Teljesítményében nagyjából megfelel a Willamette-nek, 1,8-2,8 GHz közötti órajellel gyártották őket. Gyenge képességeit ismét remek tuningolhatósággal feledtette.
 
==Celeron D==
 
[[2004]]-ben indult útjára a Prescott-magos Celeron, a Celeron D. 16 KB-os elsődleges és 256 KB-os másodlagos cache-el rendelkezett, és a Prescott alapú P4-esek variánsa volt. 533 MHz-es FSB-vel működött, ismerte az [[SSE3]] utasításkészletet, és a típusok modellszámai a 300-as számtartományba estek (a Prescottok 500-ba, a Pentium M pedig 700-ba). Socket 478 és [[LGA 775]] foglalatú változatokat gyártottak, 2,13 és 3,33 GHz közötti órajelen. Megnevezése ellenére nem volt kétmagos processzor. Elődeihez képest teljesítménye megnőtt, viszont iszonyatos energiaigénye és intenzív melegedése miatt újra kellett tervezni a hűtését. [[2005]]-ben az Intel 64 és az XD Bit (eXecute Disable) képességeivel felruházott példányok is készültek, de már csak LGA 775-ös kivitelben.
 
A következő generációs, Cedar Mill alapú P4-variáns [[2006]] [[május]]ában került piacra. Celeron D 347 (3.06 GHz), 352 (3.2 GHz), 356 (3.33 GHz), 360 (3.46 GHz), és 365 (3.6 GHz) típusok készültek. Sok tekintetben megegyezik a Prescott-magos Celeronokkal, de a megnövelt másodlagos cache, a magasabb órajel, és a kevésbé intenzív melegedés miatt nagyobb volt a teljesítménye is.
 
==Core==
 
Az [[Intel Core]] alapra épülő Celeron Core [[2007]]-ben jelent meg. Bár órajele rendre alacsonyabb az elődjeinél, az új architektúra miatt a teljesítménye nagyobb. A 65 nanométeres Conroe kódnevű chip a 400-as számtartományokban kapott helyet az elnevezéseknél. Az FSB már 800 MHz-es, 512 KB másodlagos cache-el, fogyasztása pedig mindössze 35 watt. Csak egymagos kivitelben készült, az AMD [[Sempron]] kihívójaként. A kisméretű gépekbe készült egy sajátos, 1,2 GHz-es változat, mindössze 19 W fogyasztással és passzív hűtéssel.
 
==Celeron Dual-Core==
 
Az első kétmagos Celeron [[2008]]-ban jelent meg, az Allendale architektúra alapjain. 800 MHz-es FSB, 65 W-os fogyasztás, és 512 KB-os másodlagos cache jellemezte. 1,6 és 2,4 GHz között készült, bármely alapban működőképes, mely támogatja az [[Intel Core 2]] Duo-t.
 
 
Utódja a Celeron E3000 sorozat lett, [[2009]] [[augusztus]]ában. Alapja a Wolfdale-3M, melynek köszönhetően a Pentium Dual-Core E5000-es sorozat olcsóbb változatának tekinthető. Az elődjéhez képest már rendelkezik Intel VT támogatással, és a másodlagos cache immár 1 MB.
 
{{Fordítás|en|Celeron|oldid=342745256}}
 
{{csonk}}
[[Kategória:Számítástechnika]]
[[Kategória:Hardver]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Celeron”